- március 27. (LifeSiteNews) – Robert Sarah bíboros, az Istentisztelet és Szentségi Kongregáció prefektusa egy friss interjúban elmondta, hogy az egyház jelenlegi helyzetét Jézus nagypénteki elárulásához lehet hasonlítani.
A francia Valeurs Actuelles-nek adott március 27-i interjújában Sarah bíboros az új könyvéről beszélt és arról az indítékról, amiért megírta.
„Ez a könyv elsősorban a világosságra és a bölcsességre való felhívás”, és hozzátette, hogy „az Egyház ma nagy válságon megy keresztül.”. Sarah bíboros azt reméli, hogy olvasói megkapják azt az „örömöt, amelyet Krisztus tud adni”.
„Az Isten Fia feltámadása az, ami reményt ad a sötétség idején” – mondta.
A Szent Lukács evangéliumában lévő emmauszi tanítványok epizódjának címét tovább magyarázva Sarah bíboros kijelentette: „Úgy gondolom, hogy a helyzet, amelyen ma az Egyház keresztülmegy, minden részletében arra a nagypéntekre emlékeztet, amikor Krisztust elhagyták apostolai, akit Júdás elárult, mert az áruló a saját elképzeléseinek megfelelő Krisztust akart, aki politikai kérdésekkel foglalkozik.” Sarah bíboros „számos papra és püspökre” rámutatott, akiket ma szó szerint „a politikai és társadalmi kérdések babonáznak meg”.
„Krisztus a világ egyetlen világossága” – hangsúlyozta Sarah bíboros. „Hogyan fordulhatott el az Egyház ettől a fénytő” – kérdezte, és hogyan „bonyolódhatott bele pusztán materialista kérdésekbe?”
Bár van helye az Egyházban, hogy a menekültek problémáját megfontoljuk, a prelátus azt mondta: „Jézus Krisztus az első és legjelentősebb, amiről beszélnünk kell”. Például a menekülteknek gyakran olyan erők miatt kell elhagyniuk az országukat, akik elhagyták „Istent, és akik számára minden a pénzről és hatalomról szól.”
A bíboros azt mondta, hogy a katolikus Egyháznak vissza kell szereznie „missziós lelkületét”, hogy az embereket Krisztushoz vonzza, és „hogy megtanuljanak imádkozni, és megbocsátani, mint Krisztus.”
„Krisztus a remény” – tette hozzá. Csak Krisztus az, aki segíthet a jelenlegi egyházi válságban, és „szükség van egy intézményre, az Egyházra is, hogy az embereket Őhozzá vezesse”.
Emlékeztetve az olvasóit az Ószövetségre, Sarah bíboros elmagyarázta, hogy „mindig is voltak árulók az Egyházban”.
„Bátran ki merem mondani, hogy ma a papok, a püspökök és még a bíborosok is tartanak attól, hogy hirdessék mindazt, amit Isten tanít, és hogy tovább adják az Egyház tanítását”. „Ez az oka annak, hogy „homályos és pontatlan dolgokat” mondanak azért, hogy „elkerüljék a kritikákat, és ezért üdvözlik a világ bolond fejlődését”. Ez az adaptáció a bíboros szerint „árulás”. Így ezeket a gondoskodás nélküli pásztorokat úgy jellemzi, mint akik nem védik a nyájukat, és elhagyják a juhokat. „Sőt, ha nem tanítják a hitet”, „elárulják küldetésüket”.
A pásztorok gondatlansága miatt „a juhok szétszóródnak”. „Ez történik ma. Az ember nem tudja többé, hogy kihez forduljon”.
Ugyanakkor Sarah bíboros elismeri, hogy „a papok nagy többsége hű maradt küldetéséhez, hogy tanítsa, irányítsa és megszentelje a lelkeket”. „Viszont van egy kisebbség, aki engedett a morbid és gonosz kísértésnek, hogy az Egyházat a nyugati társadalmak jelenlegi értékeihez igazítsa”.
A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.