• „Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítószékében ülnek. Tartsátok és tegyétek meg tehát mindazt, amit mondanak, de tetteiket ne kövessétek, mert mondják ugyan, de nem teszik (Mt 23,2-3). Ami rossz, ami helytelen azzal szemben passzív ellenállást is kifejthetünk. Ha egyértelműen bűnt parancsolnának, azt senki sem köteles teljesíteni. Attól függ, hogy miket lépnek, meddig jutnak a rombolásban, mik azok, amikben még együtt lehet működni velük anélkül, hogy feladnánk saját (katolikus) identitásunkat, szembe kerülnénk saját lelkiismeretünkkel.
  • Ismerd meg, hogy mi az igazi Jézusi, katolikus tanítás! Olvasd gyakran a Szentírást, elmélkedj róla! Tanulj meg kívülről is igeverseket! Tanulmányozd az Egyház katekizmusát! Lásd: Hitünk igazi forrásai a szikla témakörben!
  • Bergoglio kijelentéseit, megnyilatkozásait sokan figyelik, és összevetik Jézus tanításával. A Szentírás mellett a legfontosabb könyv a katolikusok számára a Denzinger, amely a teológiában egy hivatkozási alap. Az egyház 2000 éves tanítását gyűjti össze. Spanyol papok kezdték összeállítani a Denziger-Bergogliot, amelynek létezik már egy angol fordítása is. Honlapunk elkezdte ennek a magyarra fordítását. Ennek a tanulmányozása is nagyon fontos. Ha már a sötétséget terjesztik abból a székből is, ahonnan a világosságot kellene terjeszteni, lássuk ennek a mínusz eggyel beszorzott változatát. Ismertjük meg, hogy mit tanít az egyház azokban a kérdésekben, ahol a tanítószékben ülő farizeusok meghamisítják, a világ kénye-kedve szerint alakítják Jézus tanítását! Őrizzük magunkban a világosságot! Tanuljuk, tudjuk az Igazságot! Mélyüljünk el benne, hogy Urunk szavai szerint szabaddá tegyen minket!
  • Ne hagyjuk, hogy otthonunkból (a Katolikus Egyházból) kiűzzenek minket! Menjenek ők! Ők a betolakodók!
  • Óvjuk a szentségeket, méltó módon járuljunk hozzájuk, éljünk velük! Óriási kegyelmi kincseket rejtenek magukban.
  • Ne essünk bele az ítélkezés csapdájába, imádkozzunk értük (is), akik onnan felülről rombolnak! Jézus az ellenség szeretetét is parancsolta! Az értük mondott imák megakadályozzák őket a további kártevésekben, és hogy az általuk okozott károk széles körben érvényesüljenek.
  • Meg kell állapítani, hogy mi a helytelen, mi a hamis, mi a mérgező, mi az, ami nem katolikus. De ezt csak mértékkel tegyük. Nem jó, ha lélekben sokat foglalkozunk velük. A pozitív, jó dolgokkal foglalkozzunk, azokkal töltekezzünk!
  • Ne essünk kétségbe! Az Egyház alapítójának, Jézus Krisztusnak a szavai szerint a pokol kapui nem veszek erőt Egyházán! A Katolikus Egyházban a Bergolio megválasztásával uralomra jutottak nem lesznek hatalmon örökké, napjaik meg vannak számlálva. Isten határt szab rombolásuknak, botrányokozásuknak. Szája leheletével rájuk fúj, és semmivé lesznek.
  • 2000 év hagyományát, e hosszú idő alatt felhalmozott kincseket, a szentek életét és tanítását, a Tanítóhivatal megnyilatkozásait nem lehet olyan könnyen, egyik napról a másikra lerombolni, elpusztítani.
  • Maradjunk meg katolikusnak! Nem szabad engedni, hogy tovább daraboljank minket. Nem szabad kiválni az Egyházból, nem kell ilyen-olyan tradicionalista csoportosulásokhoz csatlakozni (bár az ő miséik és az általuk kiszolgáltatott szentségek érvényesek), főleg nem szabad szektákhoz csatlakozni.
    Ugyanakkor sokat tanulhatunk például a tradicionalistáktól, sedevacantistáktól, mert nagy hangsúlyt helyeznek az egyház hagyományos tanítására. (Tradicionalisták, akik az egyház régi, II. Vatikáni Zsinat előtti liturgiájához ragaszkodnak. Sedevacantisták, aki nem ismerik el a II. Vatikáni Zsinatot, és az utána választott pápákat, úgy vélekednek, hogy jelenleg üres a péteri szék).
    Ilyen oldalak magyarul:
    ~katolikus-honlap.hu
    ~ https://orapronob.is/
  • Tartsuk számon azokat a papokat, akik nem dőlnek be a Rómában most folyó manipulációknak. De ugyanakkor védjük, óvjuk is őket a felettük és körülöttük lévő farizeusoktól. Éppen ezért publikálni nem kell a névsorukat, szájról-szájra adjuk tovább! Ha tehetjük, járjunk az ő miséikre, látogassuk az ő programjaikat!
  • Ha nyilvánvalóvá lesz egy papról, hogy nem hisz Jézus Krisztusnak az Oltáriszentségben való valóságos jelenlétében, vagy a szentségekben, annál fennáll annak a veszélye is, hogy nem is akarja bemutatni a szentmisét Jézus, illetve az egyház szándéka szerint. Márpedig, ha nincs meg egy papnak a szándéka a szentmise bemutatására, csak színleli a szentmisét, akkor abban nem is történik meg az átváltoztatás. Csak azok a szentségek érvényesek, amelyeket Krisztus szándéka szerint mutatnak be, szolgáltatnak ki a papok. (A házasságot a házasulandó felek szolgáltatják ki egymásnak. A keresztség szentsége pedig akkor is létre jön, ha egy civil ember szolgáltatja ki. Még nem is kell, hogy feltétlenül hívő legyen. De ha kimondja, hogy XY én téged megkeresztellek az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében, akkor létrejön a szentség.)
  • A folyamatok előrehaladtával bővíteni fogjuk e teendők listát, tanácsainkat, hogy hogyan viselkedjünk adott helyzetekben.

Schneider püspök tanácsai a katolikus szülőknek, hogy túléljük az eretnekség sivatagát.

  1. Az üldöztetést Istentől jövő kegyelemként megélni, ami megtisztít és megerősít, nem egyszerűen negatívumként.
  2. Gyökeret ereszteni a katolikus hitbe a katekizmus tanulmányozása által.
  3. Védeni a család egységét mindenekfelett.
  4. Elsődleges kötelességként hitre oktatni a gyermekeket.
  5. Naponta imádkozni a gyerekekkel, például a litániát és a rózsafűzért.
  6. Az otthont házi templommá formálni.
  7. A vasárnapi mise és a pap hiánya esetén lelki áldozást végezni.
  8. Elmenni az olyan plébániáról, ahol tévedéseket terjesztenek, és egy hithű plébániára járni, még ha messzire is kell utazni.
  9. Elvinni a gyerekeket olyan iskolából, ahol ki van téve az erkölcstelenség veszélyének a szex oktatása miatt.
  10. Ha nem lehet elvinni a gyerekeket, akkor szülői szövetséget alapítani, hogy harcoljanak ezekért a jogokért.
  11. A rendelkezésre álló demokratikus eszközökkel küzdeni a szülői jogokért.
  12. Készen állni az üldözésre is a gyerekek védelmében (lásd az 1. pontot!).

A tanácsok bővebb kifejtését itt olvashatjuk

A filadelfiai egyháznak írt levél adja számunkra az eligazítást. Ennek magyarázatát itt olvashatjuk.

A Máriás Papi Mozgalom vezetőjének tanácsai    E cikkből kiemelt részletek

Mit kell tennünk?

Semmi különöset. Az idők azok, amelyek különösek. Nekünk csak folytatnunk kell, hogy katolikus keresztények legyünk „egy világos hittel az Egyház hite szerint” (Ratzinger bíboros) akkor is, ha „fundamentalizmussal” bélyegeznek meg és fanatikusakként kezelnek. Ezért kétszer mondja a Szűzanya nekünk, hogy tekintsünk szent VI. Pál világos Hitvallására:

„Ezért meghívlak benneteket (…) hogy elmélkedjétek át a teljes hitvallomást, melyet az ő szeretett gyermeke állított össze, aki már ideérkezett fel, VI. Pál Pápa. Maradjatok meg az igazi hitben…” (1984. július 5; 1986. december 3.)

És amikor szent II. János Pál kiadta a Katolikus Egyház Katekizmusát, a Szűzanya mondta:

Szeplőtelen Szívem különleges ajándéka erre az időre a Katolikus Egyház Katekizmusa, amit a Pápám úgy akart közzé tenni, mint fénylő és végső tanúságtételét.” (1993. január 1.)

Szűzanya csak bizalmat kér. Egy abszolút bizalmat az Isten tervében, ami Máriára lett bízva. (Mária) mondja nekünk, hogy az ő tervének részét képezi, hogy meg van engedve a sátánnak egy idő, és még egy kis idő, hogy az legyen a benyomása, hogy az Egyház számára elérkezett a „halál”, hogy az ő legyőzése még véglegesebb legyen, mint ahogyan abszolút győztesnek hitte magát (lásd 1975. október 18.)

„Bizalom, bizalom, bizalom”, hangoztatja Mária (1978. február 11.). Utána, az ima, szenvedés, hallgatás (1975. október 18. és 24.) Ima Cönákulumokat akar jelenteni, vagyis a rózsafüzért, a Könyv elmélkedését figyelmesen és nem keverve más dolgokkal.

„Ahogy kértem, tartsatok még több ima Cönákulumot a világ minden táján. Olyanok legyenek ezek, mint éjben kigyúlt fáklyák, mint az engesztelés biztos pontjai, mint az oly nagyon áhított és nélkülözhetetlen menedék. Mindenekelőtt azt kérem, terjedjenek el mindinkább a családi Cönákulumok, hogy biztos lakhelyet nyújtsanak számotokra az immár reátok váró nagy megpróbáltatásban.” (1990. január 1.)(mert a templomokban akkor már nem lesz mit keressünk, oda a megtévesztettek tömegei fognak járni).

Imádkozni, szenvedni, felajánlani, hallgatni. Várakozni rendíthetetlen reménnyel, a tények bizonyossága ellenére is, remélni nyugalommal és hallgatással az Úr dicsőséges eseményét, aki így megdicsőíti az Ő Jelenlétét az Oltáriszentségben és új eget és új földet fog alkotni.

„A reátok váró nagy szenvedés szolgál arra, hogy a világra köszöntő korszak születésére készítsen fel benneteket” (1991. január 1.)

Az új korszaknak szülési fájdalmai vannak, ahol majd az Eucharisztikus Jézust mindenki megdicsőíti.

„Az asszony is szomorú, aki szül, mert elérkezett az órája. Amikor azonban megszületik a gyermeke, azon való örömében, hogy ember született a világra, nem gondol többé a gyötrelmeire. Így most ti is szomorúak vagytok. De viszontlátlak benneteket, s akkor majd örül a szívetek, és örömötöket nem veheti el tőletek senki.” (Jn 16 21-22)

Ámen! Igen, jöjj el, Uram Jézus!