2. Adaptálni kell az evangéliumot a korabeli kultúrához?

2. Adaptálni kell az evangéliumot a korabeli kultúrához?

Forrás: Should the Gospel be adapted to contemporary culture?

Egyike, a II Vatikáni Zsinat alapvető dokumentumainak azt tanítja, hogy az Egyháznak mindig kötelessége volt alaposan megvizsgálni az idők jeleit, és azokat a Szentírás fényében értelmezni. Ferenc viszont azt inszinuálja, hogy a Szentírást a modern kultúra fényében kell újra olvasni. Vajon az egyháznak alá kell vetnie magát modern civilizáció elveinek, vagy inkább meg kell azt világosítania a saját tanításaival?

FERENC:

1.

A II Vatikáni Zsinat a Szentírás egy új olvasata volt, a jelenkori kultúra fényében. A II. Vatikáni zsinat egy megújulási mozgalmat indított el, ami ugyanabból a Szentírásból származik. A gyümölcsei hatalmasak. Csak gondoljunk a Liturgiára. A liturgikus reform műve, mint a Szentírás új olvasata, egy konkrét történelmi helyzetben tett nagy szolgálat az embereknek. Igen, ott van a folytonosság, és a szakítás hermeneutikája, de egy dolog biztos: a Szentírás új olvasatának dinamikája, hogy érvényessé tegye az üzenetét a mának – ami jellemző volt a II. Vatikáni zsinatra – teljességgel visszafordíthatatlan. És vannak egyedi kérdések, mint a régi rend szerinti Liturgia (Vetus Ordo). Azt gondolom, hogy Benedek pápa döntése, okos és indokolt volt abban az irányban, hogy segítse az embereket az ő érzékenységükben. De ez mégis aggodalomra ad okot, mert fennáll a Vetus Ordo ideologizálásának a veszélye ennek a kiaknázásával. (Interjú Antonio Spadaro jezsuitával 2013. aug. 19.)https://w2.vatican.va/content/francesco/en/speeches/2013/september/documents/papa-francesco_20130921_intervista-spadaro.html

2.

A Katolikus Egyetem Teológiai Fakultása 100 éves fennállásának ünneplése fontos esemény az argentínai Egyház számára. Az évforduló egybeesik a II. Vatikáni Zsinat bezárásának ötvenedik évfordulójával, amely zsinat korszerűsítése, egy új olvasata volt a Szentírásnak, a jelenkori kultúra szemszögéből. (Letter to the Grand Chancellor of the ‘Pontifical Catholic University of Argentina’ on the 100th anniversary of the founding of the Faculty of Theology, March 9, 2015)

Tartalomjegyzék II Vatikáni Zsinat – A Szentírás fénye ma be kell hogy ragyogja az Egyház tevékenységét. – Az Egyház küldetése, hogy azt az igazat tanítsa, aminek ő a letéteményese. Trienti Zsinat – Csak az Egyház értelmezheti érvényesen az Írást. CELAM – A Szentírás az, ami megvilágítja az időbeli szférát, azon kívül nincs más út. XVI. Benedek – Nagy kockázat belekeveredni a Szentírás olvasásába, a hit megvilágosítása nélkül. – A Szentírás bevilágítja az emberi létezést. – Isten szava meg tudja ihletni az időleges auktoritásokat. XVI. Gergely – Az Egyház egy olyan intézmény, amit nem emberi elvárások szerint kell megújítani. IX. Piusz – A nagy veszély egyezséget keresni az Egyház és a Világ között. – A doktrína elutasítása azért, hogy előmozdítsuk a korszerűséggel való szövetséget. X. Piusz – A doktrína elutasítása azért, hogy előmozdítsuk a kinyilatkoztatás adaptációját a modernséghez. VI. Pál -A Szentírás befolyása meg kell, hogy világosítsa az emberi tevékenység minden szféráját.

II Vatikáni Zsinat

-A Szentírás fénye ma be kell hogy ragyogja az Egyház tevékenységét.

A Szentírás képes megvilágítani, újjáalkotni és gazdagítani bármely kultúrát. E feladat végrehajtásához az Egyháznak mindig kötelessége vizsgálni és az evangélium fényénél értelmezni az idők jeleit, azért, hogy minden nemzedéknek megfelelő módon tudjunk választ adni az emberek örök kérdéseire
a jelen és az eljövendő élet értelméről és e kettő összefüggéseiről. Így tehát ismernie és értenie kell a világot, melyben élünk, várakozásait, vágyait és gyakran drámai vonásait. (A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES kezdetű lelkipásztori konstitúciója 4.pontja)

– Az Egyház küldetése, hogy azt az igazat tanítsa, aminek ő a letéteményese.

Krisztus hívei lelkiismeretük alakításánál gondosan vegyék figyelembe az Egyház szent és biztos tanítását. Vö. XII. Pius rádiószózata 1952. március 23: AAS 44 (1952), pp. 270-278. Mert Krisztus akaratából a katolikus Egyház az igazság tanítója, és feladata, hogy az Igazságot, aki Krisztus, hirdesse és hitelesen tanítsa, ugyanakkor az erkölcsi rendnek magából az emberi természetből fakadó elveit tekintélyével magyarázza és erősítse meg. Ezen felül a keresztények a kívülállókkal bölcsen érintkezve, „a Szentlélekben és az őszinte szeretetben, s az igazság hirdetésében” (2Kor 6,6–7) teljes bizalommal37 és a vértanúságig tartó apostoli bátorsággal terjesszék az élet világosságát. A II. Vatikáni Zsinat DIGNITATIS HUMANAE kezdetű deklarációja 14. pontja.

Trienti Zsinat

– Csak az Egyház értelmezheti érvényesen az Írást.

A
zsinati atyák véleménye,hogy egyedül a katolikus egyház jogosult értelmezni a Szentírást, nehogy „felelőtlen elmék” eltorzítsák annak jelentését..[…] senki, a saját okosságára támaszkodva, a hit és az erkölcs kérdéseiben, amelyek a keresztény tanítás épülésére szolgálnak, a Szentírást – a saját értelmezése szerint kiforgatva – azon értelmezés ellenében, amelyet tartott és tart az Egyház. (Akinek tiszte megítélni a szent iratok igazi értelmét és értelmezését), vagy az Atyák egyhangú értelmezése ellenében értelmezni ne merje, még ha az ilyen értelmezések sohasem kerülnének is a nyilvánosság elé… (Denzinger-Hünermann 1507. Council of Trent, session IV, Decree on the Sacred Books and the Traditions of the Apostles, April 8, 1546) magyar nyelvenitt eléthető Tridenti Zsinat: Határozat a szentírási könyvek „Vulgata” kiadásáról és a Szentírás magyarázatának módjáról (Kr. u. 1546) (DH 1506-1508)

CELAM

– A Szentírás az, ami megvilágítja az időbeli szférát, azon kívül nincs más út.

Más csoportok irányultsága, épp ellenkezőleg az, hogy bizonyos politikai szempontokat úgy kell mérlegelni, mint  szükségszerű előfeltétel, az Egyház számára, hogy betölthesse a küldetését. Ez annyi, mit azonosítani a kereszténység üzenetét egy ideológiával, és alárendelni azt, egy későbbi, rokonszenves Szentírás ‘újra-olvasatnak’ ,amely egy politikai döntésből (opció) indulna ki. (vö II János Pál beiktatási beszéde I. 4. AAS 71 o., 190.). Valójában a politikára kéne kivetüljön egy hatás, ami a Szentírásból indul, és nem az ellenkezője. (CELAM – III Latin American Episcopal General Conference, Puebla, no. 559, 1979)

XVI. Benedek

– Nagy kockázat belekeveredni a Szentírás olvasásába, a hit megvilágosítása nélkül.

A Szinóduson fölmerült másik nagy téma, melyre most szeretném fölhívni a figyelmet, a hermeneutika, a Szentírás magyarázata az Egyházban. A Szó és a hit benső kapcsolata teszi világossá, hogy a Biblia hiteles magyarázata csak az egyházias hitben lehetséges, melynek példája Mária igenje. Szent Bonaventura mondja, hogy a hit nélkül nincs kulcsunk a szent szöveg megközelítéséhez: „Ez pedig Jézus Krisztus ismerete, akiből mint forrásból fakad az egész Szentírás bizonyossága és megértése. Éppen ezért lehetetlen, hogy valaki eljusson a megismeréséhez, ha előzőleg nem kapta meg a Krisztusba vetett hitet, aki az egész Szentírás világossága, kapuja és alapja is.”[84] Aquinói Szent Tamás pedig Szent Ágostonra hivatkozva határozottan mondja: „Az evangélium betűje is öl, ha hiányzik a hit benső kegyelme, mely gyógyít”. Verbum Domini XVI. Benedek pápa apostoli buzdításának 29. pontja.

– A Szentírás bevilágítja az emberi létezést.

Az Isteni Szó megvilágítja az emberi létezést, és megindítja a lelkiismeretet, hogy az ember komolyan gondolja át az életét, hiszen az emberiség egész történelme Isten ítélete alatt áll: „Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. Elébe gyűlnek mind a nemzetek.” (Mt 25,31-32.) Verbum Domini XVI. Benedek pápa
apostoli buzdításának 99. pontja.

– Isten szava meg tudja ihletni az időleges auktoritásokat

Maga Isten szava egyértelműen elítéli az igazságtalanságokat és buzdít a szolidaritásra és az egyenlőségre.328 Tehát az Úr szava szerint fölismerjük az „idők jeleit” a történelemben, és nem térünk ki az elől, hogy a szenvedők és az önzés áldozatainak pártját fogjuk. A Szinódus emlékeztetett arra, hogy az igazságossággal való törődés és a világ
átalakítása az evangélium alkotóeleme. […] E célból a Szinódusi Atyák külön foglalkoztak a politikai és társadalmi élet szereplőivel. Az evangelizációnak és Isten terjedő Szavának kell serkentenie az ő tevékenységüket is a világban, miközben mindenki igazi javát keresik, tisztelve és támogatva minden személy méltóságát. Verbum Domini XVI. Benedek pápa apostoli buzdításának 100. pontja.

XVI. Gergely

– Az Egyház egy olyan intézmény, amit nem emberi elvárások szerint
kell megújítani

Hiszen az Egyházat, hogy a trienti atyák szavaival éljünk, Jézus Krisztus és apostolai oktatják, és a Szentlélek folyamatosan megvilágosítja, és minden igazságba bevezeti. Ebből következőleg teljesen értelmetlen és az Egyházszámára messzemenően sértő lenne „megújításról” és „újjáélesztésről” beszélni, amik ahhoz kellenének, hogy jelen állapotát és jövő gyarapodását biztosítsák, mintha azt hinnék, hogy hanyatlásnak vagy más efféle bajnak volna kitéve. Ilyen szándékokkal az újítók arra törekszenek, hogy „egy tisztán emberi, új berendezkedés alapjait vessék meg”, és éppen azt érjék el, amit Ciprián mindig megvetően elutasított: nevezetesen, hogy az Egyházat, amely isteni ügy, „emberi dologgá tegyék”! XVI. Gergely pápa Isten szolgáinak szolgája „MIRARI VOS ARBITRAMUR” kezdetű enciklikája III. pont. Magyar nyelven elérhető itt.

IX. Piusz

– A doktrína elutasítása azért, hogy előmozdítsuk a korszerűséggel
való szövetséget.

[Elítélte a tételt] A római pápának a haladással, a liberalizmussal és a modern civilizációval ki lehet és ki kell békülnie, és egyesülnie kell velük. (Denzinger-Hünermann 2980. Pius IX, Syllabus of Errors Condemned, no. 80: Errors related to modern liberalism, December 8, 1864)

X. Pius

– A doktrina elutasítása azért, hogy előmozdítsuk a kinyilatkoztatás adaptációját a modernséghez.

Bármilyen, még oly szent eskünek a megszegése, és ugyanígy minden gaz és gyalázatos, az örök törvénnyel szembenálló tett elkövetése nemcsak hogy nem kárhoztatandó, de még meg is engedett, sőt dicséretre méltó, ha hazaszeretetből hajtják végre. (Denzinger-Hünermann 3464,
Pius X, Encyclical Lamentabili Sane – Syllabus of Errors of the Modernists, no. 64, July 3, 1907) Syliabus elítélt tévedéseknek a gyűjteménye magyar nyelven itt.

VI. Pál

– A Szentírás befolyása meg kell, hogy világosítsa az emberi tevékenység minden szféráját.

Az emberiség minden területét meg akarjuk újítani. Ezzel nemcsak azt mondjuk, hogy az egyház az evangéliumot egyre újabb földrajzi területeken akarja hirdetni vagy újabb néptömegeket akar elérni, hanem az evangélium erejével el akarja érni, mintegy fel akarja forgatni az emberek általános értékítéletét, érdeklődési körét, gondolkodásmódját, eszméiket és eszményeiket, amennyiben ellentétben állnak Isten szavával és üdvözítő tervével. EVANGELII NUNTIANDI VI. Pál pápa 1975.
19 pont.