„5Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul, 6megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön és bánkódott szívében. 8Noé azonban kegyelmet talált az Úr szemében. Noé igaz ember volt, kifogástalanul élt kortársai között. Noé Isten színe előtt járt. …11A föld azonban romlott volt Isten színe előtt, s a föld tele volt erőszakkal. 3Isten így szólt Noéhoz: „Elhatároztam, hogy elpusztítok minden lényt a földön, mivel a föld az emberek miatt megtelt gonoszsággal. 14Ezért eltörlöm őket a föld színéről. Építs magadnak bárkát fenyőfából s nádfonatból, kívül és belül kend be szurokkal. ….Ugyanis vízözönt bocsátok a földre, hogy eltöröljek minden testet, amely az ég alatt létezik. El fog pusztulni minden, ami a földön van. 18Veled azonban szövetséget kötök. Te beszállsz a bárkába, te és veled együtt fiaid, a feleséged és fiaid feleségei. ….22Noé úgy is tett, pontosan úgy járt el, ahogy Isten megparancsolta neki.” ( részletek a Teremtés könyve 6. fejezetéből)
„Azt mondta erre az Úr Noénak: »Menj be a bárkába, te és egész házad népe, mert téged találtalak igaznak előttem ebben a nemzedékben….. 4Mert még hét nap, azután esőt hullatok a földre negyven napon és negyven éjen át, s eltörlök a föld színéről minden lényt, amelyet alkottam!« 5Meg is tette Noé mindazt, amit az Úr megparancsolt neki. 6Hatszáz esztendős volt, amikor az özönvíz elárasztotta a földet.” (részletek a Teremtés könyve 7. fejezetéből).
A Teremtés könyvében leírt fenti eseményekre a mai modern Egyház szeret úgy tekinteni, mintha nem történtek volna meg, hiszen ha a vízözön eseményeit csak szimbolikus értelemben emlegetjük, akkor elmúlik az attól való félelmünk, hogy esetleg mindez újra megtörténhet, illetve azt is elhihetjük, hogy az „új kor Istene” már nem haragszik a bűnre és képtelen a büntetésre..
Jézus ellenben, mikor tanítványai megkérdezték tőle második eljövetelének körülményeit nem ezt a mai modern szemléletet vázolta fel: „37Mert mint Noé napjai, olyan lesz az Emberfiának eljövetele is. 38Mert amint a vízözön előtti napokban csak ettek és ittak, nősültek és férjhez mentek, egészen addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, (Ter 7,7) 39és nem is sejtették, amíg el nem jött a vízözön és el nem ragadta mindnyájukat: így lesz az Emberfia eljövetele is” (Mt 24,37-39).
A vízözönre Jézus kétségtelenül, mint egy konkrét megtörtént eseményre utal, és párhuzamot von a vízözön és az ő második eljövetelének eseményei közt. A párhuzam fő elemei hasonlóak: az emberek mit sem sejtve élik az Istentől elszakadt életüket, miközben a végső pusztulás fenyegeti őket. Ezalatt azok, akik ismerik az Urat és felismerik az idők jeleit, készülnek Uruk második visszajövetelére, s Isten menedéket készít számukra, ugyanúgy, mint ahogy Noé idejében tette.
Noéra és a vízözönre azonban nem csak Jézus, hanem Szent Péter apostol is utal első levelében: „20Ezek egykor engedetlenek voltak, amikor Noé idejében Isten türelmesen várt, amíg a bárka elkészült, amelyben csak néhányan, mindössze nyolcan menekültek meg, épp a víz által.” 1 Pt 3,20
Nem tehetjük tehát meg nem történtté a vízözön tényét és Jézus Krisztus második eljövetelére is készülnünk kell az ő útmutatása alapján, hogy megtalálhassuk az újszövetség bárkáját, melyet az Úr készített számunkra.
Lehet furcsán hangoznak a fenti gondolatok néhány olvasó számára, mert a fülünk már elszokott az efféle tanításoktól, ma ugyanis, amikor az Isten szeretetét és irgalmát félreértelmező világban és Egyházban élünk, csak azt halljuk, hogy semmi komolyabb számonkéréstől és büntetéstől nem kell tartanunk. A szerető Isten életünk végén egyszerűen csak irgalmasan magához ölel minket és minden rendben lesz.
Isten azonban ettől sokkal többet készített el számunkra, mert ahogyan az Ószövetségben, úgy az Újszövetségben is megadja a megmenekülés útját, és tudnunk kell, hogy csak azok fogják az Ő szerető ölelésében tölteni az örökkévalóságot, akik mint Noé idejében ő és az ő családja, beszállnak az újszövetség bárkájába. Stefano Gobbi atya, akinek a boldoggá avatási eljárása nemrégen indult el, több éven keresztül kapott a Szűzanyától üzeneteket, melyben a Szűzanya Jézus második eljövetelére készíti fel a papságot, hogy ők is felkészíthessék az egész nyájat erre a dicsőséges eseményre. Sajnos ezen üzenetek hívek felé való továbbítása csaknem teljes egészében elmaradt, s a világ nagy része ma úgy él, ahogyan ezt Jézus felvázolta: esznek, isznak, házasodnak, és mit sem sejtenek az elkövetkezendő (örök)életüket fenyegető eseményekből.
1986. július 30-án a következő üzenetet kapta Gobbi atya a Szűzanyától:
Az újszövetség bárkája
Ezek a tisztulás fájdalmas évei. Ezt már sokféleképpen és sokféle jellel megjövendöltem nektek. De ki hisz nekem? Ki hallgat rám? Ki igyekszik életét valóban megváltoztatni? Két kard fenyeget azzal, hogy átjárja anyai szívemet: egyfelől látom a benneteket fenyegető nagy veszedelmet, az immár az ajtótok előtt álló büntetést, másfelől pedig látom, hogy képtelenek vagytok elhinni és elfogadni a megtérésre szólító felhívásaimat, amelyet pedig azért ajándékozok nektek, hogy a büntetést elkerüljétek.
Most ismét hozzátok fordulok szeretett nekem szentelt fiaim és hívlak benneteket, emelkedjetek ki a világból: mindennapi gondjaitokból, a teremtményekhez és az önmagatokhoz való rendetlen kötődésből, a középszerűségből és a langyosságból, az egyre nagyobb szárazságból.
Térjetek be a menedékbe, melyet az égi Édesanyátok készített nektek, hogy megmentsen benneteket, hogy szeplőtelen szíve biztonságában tölthessétek az immár elérkezett nagy vihar rettenetes napjait.
Itt az idő, hogy mindnyájan hozzám meneküljetek, mert én vagyok az új szövetség bárkája.
Noé idejében, közvetlen a vízözön előtt, mindaz betért a bárkába, akit az Úr arra rendelt, hogy rettenetes büntetését túlélje. A ti időtökben minden gyermekemet hívom, lépjen be az új szövetség bárkájába. Ezt Szeplőtelen Szívemben építettem, hogy segítsek az Úr érkezését megelőző nagy megpróbáltatás véres terhének a hordozásában. Ne másra figyeljetek! Úgy történik ma is, mint a vízözön idején, és mégsem gondol senki sem arra, ami rátok vár. Mindenki nagyon elfoglalt, csak magára gondol, saját földi érdekeire, az élvezetekre, arra, hogy minden módon kielégítse rendetlen szenvedélyeit. Még az Egyházban is milyen kevesen vannak azok, aki törődnek oly bánatos anyai felszólításommal! Szeretteim legalább nektek meg kell hallgatnotok és követnetek kell engem! Akkor általatok mindenkit felszólíthatok, hogy a lehető leggyorsabban térjenek be az új szövetség és a megmenekülés bárkájába, amelyet Szeplőtelen Szívemben készítettem nektek a büntetés idejére. Itt békében lesztek. Itt válhattok békém és anyai vigaszom jelévé minden szegény gyermekem számára.”
A Szűzanya Szeplőtelen Szíve – a megmenekülés egyetlen helye a mai ember számára, éppen ezért szenved oly sok sérelmet és megvetettséget az ellenség részéről. Fontos lenne megérteni papjainknak , hogy nem akkor engedelmesek az Úrnak, amikor a liberális egyház képviselőinek nyomására kihagyják a szeplőtelen szót a szentmiséből, hanem akkor ha a Szűzanya kérésére az ő Szeplőtelen Szívének menedékébe vezetik a nyájat, melyet Isten rájuk bízott.
Hogyan és milyen úton történik ez?
Először is meg kell hallanunk a világ zajában a Szűzanya halk és szeretetteljes figyelmeztetését: ki kell emelkednünk a világból, annak mentalitásából, s el kell fogadnunk azt, hogy az életünket Isten tetszésének megfelelően megváltoztassuk. Ma, amikor a gonosz erők munkája következtében a világ és az Egyház gondolkodása, tanítása már olyan mértékben összekeveredett, hogy nem lehet tudni, mi a jó és mi a rossz, térjünk vissza az alapokhoz, és találjuk meg az éles választóvonalat a tiszta és a tisztátalan között. Itt dől el ugyanis, hogy valaki beléphet-e vagy sem az újszövetség tiszták számára készített bárkájába.
Ha mi a Szűzanya Szeplőtelen Szívének bárkájába be kívánunk lépni és másokat is oda szeretnénk vezetni, akkor legnagyobb küzdelmünk a bűn ellen kell történjék. A jelen kor nagy apokaliptikus lelki csatájában ugyanis a bűn és a szeplőtelenség állnak egymással szemben. A megmenekülés bárkájának ajtaja pedig az őszinte bűnbánat és a bűnbánat szentségében való részesedés. Ez az a hely, ahol az irgalmas Istennel találkozunk, nem a mennyországban trónoló halálunk után minden hibánkat elnéző Istentől kapjuk az irgalmat.
Ha mi a Szűzanya Szeplőtelen Szívének oltalmában élünk, akkor nem fogadhatjuk el, hogy a házasságok felbontása a katolikus egyház gyakorlatává váljon, még akkor sem, ha ezt az ellenség úgy nevezi, hogy érvénytelenítés, és ezt azzal az indokkal teszi, hogy eleve meg nem kötöttnek mondja.
Ha mi a Szeplőtelen Szűzanya oldalán harcolunk, akkor semmilyen formában nem engedhetjük meg, hogy a szeplőtelen áldozati Bárány, Jézus Krisztus Szent Testét és Vérét olyanok vegyék magukhoz, akik halálos bűnben vannak.
Ha mi a Szűzanya Szeplőtelen szívének diadaláért harcolunk, akkor papjaink semmilyen módon nem adhatnak áldást olyan emberekre, akik a nemi identitás zavarában szenvedve bűnös párkapcsolatban élnek. S ezt nyíltan a híveknek és azoknak is tudtára kell adniuk, akik ezeket az új egyházi rendeleteket hozzák. Itt nincs helye az ide is és oda is játszunk egy kicsit esetének, hódolunk az Istennek is, de hódolunk annak is, aki olyan rendeleteket hoz, amelyek nem az Isten tanítása alapján, hanem a bűnös világ kívánalmai alapján születtek meg.
Ha mi a Szűzanya Szeplőtelen szívének oldalán állunk nem szabadott volna azt az oltást reklámoznunk, felkarolnunk és híveinkre erőltetnünk, mely a halál kultúrájából nőtt ki és a pokol minden átkát és démonát hordozva jött, hiszen a gonosz által ártatlanul kiontott magzati életek szolgáltak táptalajul a létrehozásakor.
Szomorú, hogy papjaink, püspökeink félnek a Szűzanya mai korban hozzánk szóló figyelmeztetéseit meghallani, de nem félnek attól, hogy egy olyan egyházi vezetésnek fogadjanak hűséget, amely évek óta láthatóan nem a Szűzanya Szeplőtelen Szívének menedékébe vezeti a nyájat.
Jézus kereszthalála előtti utolsó nyilvános fellépésekor a következőket bízta ránk, és ma, amikor a gonosz nem Krisztust, hanem az ő Egyházát feszíti keresztre ismét nagyon aktuálisak Jézus ezen utolsó hozzánk intézett szavai:
„26Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Azt, aki szolgál nekem, meg fogja tisztelni az Atya.
….31Ítélet van most e világ felett, most fogják kivetni ennek a világnak a fejedelmét. 32Én pedig, ha majd felmagasztalnak a földről, mindent magamhoz vonzok.« 33Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni. »Már csak kevés ideig van nálatok a világosság. Addig járjatok, amíg tiétek a világosság, hogy a sötétség el ne borítson benneteket. Aki sötétben jár, nem tudja, hová megy. 36Amíg tiétek a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek.« …. még a főemberek közül is sokan hittek őbenne, de a farizeusok miatt nem vallották meg, hogy ki ne zárják őket a zsinagógából. 43Mert jobban szerették az emberek megbecsülését, mint az Isten dicsőségét. ( részletek Jn 12-ből)
Ezen gondolatokkal ülhetjük meg Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepét ( az Úrnapja után következő szombatot), s válhat ez a mára már csaknem teljesen elfelejtett szép ünnep egy új kis hajtássá az Egyház szívében, mely felnövekedve azt munkálhatja, hogy Isten gyermekei közül minél többen betérhessenek az új szövetség megmenekülésének bárkájába, Szűz Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába.