A német püspökök gyűlésének szónokai a lengyelek „identitás válságáról” és a „kirekesztéshez” való ragaszkodásukról beszélnek
Korábbi cikkünkben szót ejtettünk a LifeSiteNews riportjáról, amelyben egy inspiráló hírt közöltek arról, hogy Lengyelországban több mint 140,000 katolikus írt alá petíciót kérve püspökeiket, hogy védjék meg a tanításukat a „német tévedésektől”. Időközben német püspökök tavaszi összejövetelüket tartották, amelyen olyan szónokokat szólaltattak meg, akik a lengyel katolikusokat érthetően „maradinak” bélyegezték meg, amely kommunista múltjuknak, a nyugattól való elszakadásuknak, és a folyamatban levő vitáiknak köszönhető.
Azt, hogy a közelmúltban német kezdeményezésre bizonyos külső szónokokat hívtak meg a tavaszi ingolstadti gyűlésükre -, hogy a lengyel és magyar „feszültséggel” foglakozzanak – a jelenlegi lengyelországi Amoris Laetitia-ról szóló vita fényében kell látnunk.
A német püspökök hírportáljának, a Katholisch.de egyik februári riportja szerint a német püspökök Tomás Halík prágai cseh szociológiai tanár és a magyar Máté-Tóth András valláskutató véleményét hallgatták meg. Halík egyike a progresszív Pro Pope Francis kezdeményezés két szervezőjének, akik több mint 70.000 aláírást gyűjtöttek Ferenc pápa és reformprogramjának támogatására. Máté-Tóth András is aláírója volt a dokumentumnak.
A tárgyalásaik során mindkét nem német felszólaló világossá tette, hogy nagy különbségek vannak a német, illetve a nyugati és néhány kelet-európai ország, például Lengyelország és Magyarország között, amikor olyan kérdések jönnek szóba, mint a bevándorlás és a házasság kérdése. Halík a Katholisch.de szerint azt mondta, hogy ugyan a populista mozgalmak globális jelenségnek számítanak, de Kelet-Európában a kommunizmus bukása után „a kulturális és pszichológiai identitásválság” ezeket tovább erősíthette.
A Katholisch.de a továbbiakban azt mondja, hogy az ilyen különbségeket különösen a lengyel püspököknél lehet látni, amikor az Amoris Laetitia pápai dokumentummal foglalkoznak: „Míg a német püspöki konferencia egyes esetekben az elvált újraházasodottakat szentáldozáshoz engedi, a lengyel a püspökök ragaszkodnak ennek a csoportnak az eddig is gyakorolt kirekesztéséhez.”
A házasságra és a családra vonatkozó ellentétes teológiai elképzelések, ahogy Máté-Tóth András magyarországi valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora magyarázta, abból a tényből erednek, hogy a volt keleti blokk államainak kommunista múltja késleltette az Egyházon belüli véleménycsere folyamatát. Nyugat-Európa egyházaiban a II. Vatikáni Zsinatot követően az 1960-as években folytattak ilyen vitát, míg Közép- és Kelet-Európa egyházaiban ez csak a kommunizmus hanyatlása után, 1990-ben indult el.
Fontos megjegyezni, hogy a Katholisch.de kritika nélkül számol be ezekről a felszólalásokról, és nem említi, hogy a német püspökök részéről bármilyen kifogás merült volna fel ezekkel az állításokkal szemben. Emlékeztetőül mondjuk, hogy 2015-ben ugyanez a weboldal vitát váltott ki azzal, amikor egyik rendszeresen publikáló írójuk cikkét tette közzé, aki azt állította, hogy az „egyház Afrikában azért növekszik, mert az ott élők társadalmilag elmaradottak, és nincsen semmi másuk, csak a hitük. Az emberek iskolázottsági szintje alacsony, és ezért elfogadják az egyszerű válaszokat a hit nehéz kérdéseire”. (Míg a cikk szerzője, Björn Odendahl később valamiféle magyarázattal szolgált – anélkül, hogy a cikket visszavonta volna – az okozott kár már megtörtént.)
Ugyanakkor a tavaszi találkozón mindkét nem német előadó hangsúlyozta, hogy párbeszédre van szükség, és egyikük kiemelte, hogy „a német álláspontnak ebben a kérdésben” nem kell minden dolog mércéjévé válnia. A német püspökök megbeszélése során Ludwig Schick érsek kijelentette, hogy tanulni lehetne a lengyel katolikusoktól a példaértékű vallásosságukat, különösen a Mária-tiszteletüket illetően, amely majdnem teljesen kihalt Németországban.
Lengyelország és Magyarország a két kelet-európai ország, amely erősen ellenzi az agresszív és megengedő bevándorlás politikát, amely főleg Angela Merkel német kancellártól származik. A németországi Katolikus Egyház teljesen Angela Merkel agendájával hangolta össze magát, így elhatárolódik a németországi politikai mozgalmaktól, amelyek megpróbálnak ellenállni a nem európai és nem keresztény nemzetek tömeges bevándorlásának. A német püspökök ebben a kérdésben felsorakoztak Ferenc pápa mellé, ahogyan azt az elvált „újraházasodottak” szentségekhez való engedése tekintetében is tették.
Úgy tűnik, hogy Németország és Lengyelország szomszédos országai a Katolikus Egyházon belüli két különböző vallási kultúra – az ortodox, és a progresszív irányzat – ütközését tapasztalják meg.
A Boldogságos Szűzanya legyen azok védelmezője mindkét országban, akik megpróbálják oltalmazni és védelmükbe venni Krisztus házasságról és családról szóló tanítását.
A onepeterfive cikke itt olvasható
A cikkben szereplő Máté-Tóth Andrásra, ha rákerestet az ember az interneten, az első, amit kiad a kereső az ő szakmai önéletrajza, amelyből kiderül bulányista kötődése. Saját állítása szerint Bulányi Györgyről és bokor mozgalmáról írta a bécsi egyetem katolikus teológiai fakultásán a disszertációját.
Egy másik találat a következőket állítja róla: pályafutásában sötét foltok vannak, ami miatt támadható és zsarolható. Ezért Máté-Tóthról eleve lehet tudni, hogy minden piszkos munkát elvégez, amire tisztességes ember és tudós nem hajlandó.
Nem kerestünk tovább róla.