| 30. Az egyháznak nem kell arra törekednie, hogy az emberek lelkiismeretét formálja? |
Forrás: The Church should not attempt to form the consciences of people?
Az Egyház farizeusi, amennyiben át akarja venni az emberek lelkiismerete feletti hatalmat
A lelkiismeret egy szent hely, ahol egyedül találjuk magunkat Istennel, ahol a létezésünk legfontosabb kérdése, a lelkünk üdvözülése vagy kárhozata dől el. Emiatt kötelességünk a lelkiismeretünket mindig a jó irányba terelni, mert ellenkezőleg lehet, hogy veszélyeztetjük az Istennel való barátságunkat és a kegyelmi életet, amelyet Isten ajándékoz nekünk. Ugyanakkor emberi mivoltunk annyira sebezhető, hogy csak a Katolikus Egyház örökéletű tanítása birtokában vagyunk képesek bizonyossággal irányítani lelkiismeretünket a jó út mentén.
A lelkiismeret nevelése az egyik legcsodálatosabb misszió, melyet Megváltónk az Anyaszentegyházra bízott – egy olyan misszió, amelyet angyalinak nevezhetnénk, ha nem volna valóban isteni. Bárcsak így gondolnánk!
Ferenc:
Ez a nap Isten népének oly sok terméketlensége miatt az imádság napja is Anyaszentegyházunkért-tette hozzá Ferenc. A terméketlenség, amely az egoizmusból, a hatalomból fakad… amikor az Egyház úgy gondolja, hogy mindent megtehet, átveheti a hatalmat az emberek lelkiismerete felett, a farizeusok és szadduceusok, az álszentség, útján jár, igen, az Egyház terméketlen. Imádkozzunk, hogy ezen a Karácsonyon Egyházunk nyíljon meg Isten ajándékaira, engedje, hogy a Szentlélek meglepje, és hogy váljon az Egyház egy anyává, aki életet ad. Sokszor úgy érzem, hogy egyes helyeken az Egyház inkább egy vállalkozás, mint anya.” . (Morning Meditation in the Chapel of the Domus Sanctae Marthae, December 19, 2014)
A TANÍTÓHIVATAL TANÍTÁSA
|
Tartalomjegyzék II. Vatikáni Zsinat X. Piusz XII. Piusz II. János Pál XII. Piusz XXIII. János II. János Pál XVI. Benedek Papi Kongregáció Katolikus Egyház Kompendiuma Katolikus Egyház Katekizmusa
|
|
II. Vatikáni Zsinat |
– A hívő keresztényeknek formálniuk kell a lelkiismeretüket az Egyház tanítása szerint
Krisztus hívei lelkiismeretük alakításánál gondosan vegyék figyelembe az Egyház szent és biztos tanítását. ( Vö. XII. Pius rádiószózata 1952. március 23 ) Mert Krisztus akaratából a katolikus Egyház az igazság tanítója, és feladata, hogy az Igazságot, aki Krisztus, hirdesse és hitelesen tanítsa, ugyanakkor az erkölcsi rendnek magából az emberi természetből fakadó elveit tekintélyével magyarázza és erősítse meg. (Vatikáni Zsinat, Dignitatis Humanae, 14.p)
|
X. Piusz pápa |
– A püspökök feladata, hogy formálják az emberek lelkiismeretét
Ami benneteket illet, tiszteletreméltó kedves testvéreim folytassátok szorgalmasan a munkát a Megváltónkkal, vetélkedvén az Ő szelídségében és erejében. Segítsetek minden szenvedőt; senki panaszára ne válaszoljatok közönnyel. Más felöl, prédikáljatok rendíthetetlenül, feladataitok ellátásában legyetek erősek és alázatosak. Az a tisztségetek, hogy formáljátok az emberek és közhatalom gyakorlóinak a lelkiismeretét. A társadalmi problémákra is sokkal közelebb lesz a megoldás, mivel az érintettek kevésbé lesznek követelőzőek a jogaikat illetően, és a feladataikat igényesebben teljesítik (Pius X. Notre charge apostolique, no. 39, August 23, 1910)
|
XII. Piusz pápa |
– Az Egyház: kimeríthetetlen a termékenységben és sértetlen a szent törvényeiben
A szentségekben, melyekkel szüli, táplálja gyermekeit, már szeplőtelenül tündöklik ez a jóságos anya; sértetlen a hitben, melyet mindenkor romlatlanul őriz, a törvényekben, melyekkel mindenkit kötelez, és az evangéliumi tanácsokban, melyekkel buzdít. Nem fogyatkozott meg azokban az ajándékokban és lelki adományokban sem, melyek által kimeríthetetlen termékenységgel szüli a vértanuk, szüzek, hitvallók seregét. Nem róhatjuk hibájául, hogy vannak erőtlen, sebesült tagjai is, hiszen ezek nevében maga is mindennap kérleli az Istent: «bocsásd meg a mi vétkeinket», és lelkünk gyógyítását késlekedés nélkül, anyai erős lélekkel vállalja. (XII. Pius l Mystici Corporis Christi, I. fej )
|
II. János Pál |
– A relativizmus terjedésével: a hangsúly a hívők lelkiismeretének a helyes alakításán van.
Szükség van viszont néhány alapvető fogalmat megismételni a katolikus tanítás érdekében, hogy jól megértsük, hogy a lelkiismeretet lehet és célszerű alakítani. Az isteni Üdvözítő hozta a tudatlan és gyenge embernek, az igazságot és a kegyelmet: az igazságot, hogy jelezze az utat, amely hozzá vezet; Ő ad kegyelmet és erőt neki, hogy képes legyen elérni azt. (Propositio 68). (John Paul II. Apostolic Exhortation Ecclesia in America, January 22, 1999)
|
XII. Piusz pápa |
– A lelkiismeretet lehet és kell is képezni: az Egyháznak hitelesen be kell avatkoznia az erkölcsi kérdésekbe, ha szükséges.
Szükséges ismét a katolikus doktrínák néhány alapfogalmához fordulni, hogy kellően megértsük, hogy a lelkiismeretet lehet és kell képezni. Az Isteni Megváltó elhozta az embernek, közömbösnek és gyengének, az igazságot és kegyelmet: az igazságot, ami jelzi a hozzá vezető utat, és a kegyelmet, hogy erőt adjon őt elérni. De hol találkozhat az oktató és a tanuló konkrét könnyedséggel és bizonyossággal a keresztény erkölcs törvényeivel? A Teremtő törvényében, amely mindenkinek a szívébe van vésve (cf Rom 2: 14-16), és a Kinyilatkoztatásban, vagyis az igazságok és törvények együttesében, amit az Isteni Mester tanított. A szívünkbe vésett törvényt, ami a természet törvénye, valamint a természetfeletti Kinyilatkoztatás igazságait és törvényeit is, mint az emberiség morális kincsét, a Megváltó Jézus az Egyház gondjaira bízta, hogy hirdesse azt minden embernek, magyarázza és közvetítse egységesen, és minden szennytől és tévedéstől mentesen generációról generációra.(…). Az Apostoli Szentszéknek tehát jogának és kötelezettségének tudatában kell hitelesen beavatkozni a morális kérdésekbe, amennyiben szükséges, ezért mi a múlt év október 19.-i levelünkben indítványoztuk a lelkiismeretet megvilágosítani abban, ami az együttélés problémájára vonatkozik. Ugyanezzel a hitelességgel ma kijelentjük az oktatóknak és a fiataloknak: a lélek és a test tisztaságának isteni parancsa szükséges anélkül, hogy csökkentenénk a jelentőségét a mai fiatalság számára. Nekik is ugyanúgy megvan a kötelezettségük – a kegyelem segítségével – a lehetőségük, hogy tisztán éljenek. (Pius XII. Radio message La famiglia è la culla on the occasion of the celebration of ‘Family Day’, March 23, 1952
|
XXIII. János pápa |
– Az Egyház fénye megvilágít, lángra gyullaszt és fellelkesít
Mert amiről szóltunk, a katolikus és apostoli Anyaszentegyháznak, a népek Anyjának és Tanítójának tanítása, melynek fénye világít, tüzet gyújt, lángra lobbant, melynek intő szava átitatva égi bölcsességgel, érvényes minden időkre, melynek ereje az emberek növekvő szükségleteire, az evilági élet gondjaira és félelmei ellen oly hatásos és alkalmas gyógyírt kínál. ( XIII. János MATER ET MAGISTRA 262.p.)
– Az Egyházat azzal a feladattal bízta meg Szent Alapítója, hogy tanítsa gyermekeit és vezesse őket.
A népek Édesanyját és Tanítóját, a katolikus Egyházat Jézus Krisztus azért alapította, hogy aki csak az évszázadok hosszú során át megtér szerető kebelére, mind megtalálja benne üdvösségét a magasabb rendű élet teljességével együtt. Az Anyaszentegyház számára, mely „az igazság oszlopa és biztos alapja”( XIII. János MATER ET MAGISTRA 1.p.)
|
II. János Pál pápa |
– Az Egyház feladata az, hogy formálja a lelkiismeretet és kritériumokat ajánljon a kényes ügyekben
Tulajdonképpen ez a küldetése az egyháznak, hogy formálja a lelkiismeretet és kritériumokat ajánljon a kényes ügyekben, amelyek nagy befolyása van az emberek magatartására és az az erkölcsi alapelvek betartására, különösen a gyermekek és fiatalok részére. (John Paul II. Address to Señor Manuel Antonio Hernández Gutiérrez, Ambassador of Costa Rica to the Holy See)
– A Katolikus Egyház Krisztus szándékából az igazság tanítója
A keresztények lelkiismeretük alakításához igen nagy segítséget találnak az Egyházban és annak Tanítóhivatalában, miként a Zsinat mondja: „A keresztényeknek… lelkiismeretük alakításában gondosan figyelembe kell venniük az Egyház szent és biztos tanítását. A katolikus Egyház ugyanis Krisztus akaratából az igazság tanítója, s feladata hitelesen hirdetni és tanítani az igazságot, aki Krisztus, s ugyanakkor tekintélyével tisztázza és megerősíti az erkölcsi rendnek azokat az elveit, melyek az emberi természetből fakadnak.” (II. János Pál VERITATIS SPLENDOR 64.p.)
– Az emberi szívek és lelkiismeretek szférája igényli az Egyház útmutatásait
Az Egyháznak tehát minden korban, de különösen ma, elsődleges feladata, hogy az emberek értelmét, lelkiismeretét és tapasztalatait Krisztus misztériumára irányítsa, hogy minden embert segítsen abban, hogy a mindennapi életben észrevegye a Jézus Krisztusban történt megváltás nagyságát. Ugyanakkor az Egyház az ember legbensőbb dolgairól is szól: az ember szívéről, lelkiismereti dolgairól és sorsáról. (II. János Pál REDEMPTOR HOMINIS 10.p.)
|
XVI. Benedek pápa |
– A lelkiismeret formálása az igazságosság követelményeinek megfelelően
Az Afrikában élő egyház kitűzött feladatai közül az egyik azon alapul, hogy egyenes lelkiismeret formálás megfelel az igazságosság követelményeinek, felkészítve ezzel a férfiakat és nőket, hogy képessé és hajlandóakká váljanak, a felelős viselkedésük által építeni az igazságos társadalmi rendet. (Benedict XVI. Apostolic Exhortation Africae Munus, no. 22, November 19, 2011)
|
Kléruskongregáció |
– A papságnak gyakorolnia kell a lelkiismeret formálásának szolgálatát
A szentségi kiengesztelődés visszaállítja a barátságot Istennel, az Atyával és minden gyermekével az ő családjában, ami az Egyház. Ezáltal az Egyház megújul, és minden dimenziójában épül: plébániailag, egyházmegyeileg, egyetemesen egyaránt. A szomorú tény megállapítása ellenére, ti. hogy a mai kultúrában a bűn iránti érzék nagyon elhalványult, a papnak örömmel és odaadással kell végeznie a lelkiismeret nevelésének, a megbocsátás és a béke szolgálatát. (A papi élet és szolgálat direktóriuma 51.p. )
|
II. János Pál pápa |
– Harcolni a Tanítóhivatal ellen azt jelenti, mint elutasítani a lelkiismeretet; a lelkiismeret szent és sérthetetlen méltóságáról beszélni utólagos specifikáció (részletes leírás) nélkül súlyos tévedéseket idéz elő.
Mivel az Egyház Tanítóhivatalát a mi Urunk, Krisztus alapította, hogy megvilágítsa a lelkiismeretet, pontosan ehhez a lelkiismerethez folyamodni, hogy megvitasson minden igazságot, amit a Tanítóhivatal tanít, megegyezik az erkölcsi lelkiismeret és a Tanítóhivatal katolikus koncepciójának elutasításával. A lelkiismeret szent és sérthetetlen méltóságáról beszélni utólagos részletes leírás nélkül, a súlyos tévedések kockázatát rejti magában. (John Paul II. Address to the participants in the Second International Congress on Moral Theology, November 12, 1988)
|
Szent Ágoston |
– Az emberek elméje elhomályosult, és igényli a hiteles vezetést
Akkor hol kezdjem? A tekintéllyel, vagy az érveléssel? A természet rendjében, amikor bármit tanulunk, a tekintély megelőzi az érvelést. Gyengének tűnhet egy érv, miután adott, ha még a tekintélyre is szüksége van, hogy megerősítse azt. De mivel a szexuális bizalmaskodás elhomályosította az emberek elméjét sötétséggel , amely beborítja őket a bűnök és rossz szokások tengerével, nem érzékelnek olyan módon, ami az érvek tisztaságához és világosságához megfelelő volna, a legegészségesebb rendelkezés tehát, hogy az elkápráztatott szemet az igazság fényére vigyük, a tekintély kellemes árnyéka alá. (Saint Augustine. Of the Morals of the Catholic Church, Ch. 2, no. 3)
|
Katolikus Egyház tanításának Kompendiuma |
– Az Egyház alakítja át a keresztények morális életét az imádás lelkületévé
Hogyan kell formálni az erkölcsi lelkiismeretet, hogy helyes és igazmondó legyen?
A helyes és igazmondó erkölcsi lelkiismeretet neveléssel, Isten Igéjének elsajátításával és az Egyház tanításával lehet formálni. A Szentlélek ajándékai ébresztik, és bölcs emberek tanácsai támogatják. Emellett sokat segít az erkölcsi nevelésben az imádság és a lelkiismeret-vizsgálat. (Katolikus Egyház tanításának Kompendiuma 374. )
– Az egyénnek munkálkodnia kell a lelkiismerete hibáinak kijavításán
Hozhat-e téves ítéleteket az erkölcsi lelkiismeret?
A személynek mindig engedelmeskednie kell lelkiismerete biztos ítéletének, de téves ítéleteket is hozhat, olykor vétkesen is. Továbbá nem számítható be az akaratlan tudatlansággal megtett rossz, akkor sem, ha objektíven rossz. Ezért törekedni kell arra, hogy az erkölcsi lelkiismeretet megszabadítsuk tévedéseitől. (Katolikus Egyház tanításának Kompendiuma 376.)
|
Katolikus Egyház Katekizmusa |
– Az Egyház hiteles tanítása vezérel bennünket
A lelkiismeret nevelésének folyamatában Isten igéje világítja meg utunkat, amit hitben és imádságban kell magunkévá tennünk és gyakorlattá váltanunk. Az Úr keresztjére tekintve vizsgálnunk is kell lelkiismeretünket. A Szentlélek ajándékai serkentenek, mások tanúságtétele és tanácsai segítenek, az Egyház hivatalos tanítása pedig irányít bennünket. (KEK 1785)
– Az egyén lelkiismerete nem szorítkozhat individualista megfontolásokra, és nem helyezkedhet szembe a Tanítóhivatallal
A szolgálatokat a testvéri szolgálat és az Egyház iránti engedelmesség szellemében kell végezni az Úr nevében. [85] Ugyanakkor az egyes személyek lelkiismeretének saját cselekedetei erkölcsi megítélésekor kerülnie kell az individuális szemléletbe zárkózást. Amennyire képes, törekednie kell arra, hogy nyitott legyen mindenki javának figyelembevételére, amint az a természetes és kinyilatkoztatott erkölcsi törvényben és következésképpen az Egyház törvényében és a tanítóhivatal hiteles tanításában erkölcsi kérdésekben megnyilvánul. Nem helyes a személyes lelkiismeretet és az értelmet szembeállítani az erkölcsi törvénnyel vagy az Egyház tanítóhivatalával. (KEK 2039)