A teljes dogmalista és a II. Vatikáni Zsinat után tanított dogmák

A római-katolikus Anyaszentegyház hittételei
a II. Vatikáni Zsinat előtt,
(Schütz: Dogmatika 1922)

1. A természetfölötti kinyilatkoztatás lehetséges. [I.k.-8.o.]
2. A hittitok kinyilatkoztatása lehetséges. [I.k.-9.o.]
3. Az a szerv, mely a kinyilatkoztatást az egyes emberek számára közvetíti, az Istentől e célra rendelt hivatalos tanító testület. [I.k.-18.o.]
4. Az egyházi kánonba foglalt könyvek sugalmazottak. [I.k.-20.o.]
5. A Szentírás a maga egészében és minden részében sugalmazott mű. [I.k.-28.o.]
6. Van szenthagyomány, mint a Szentírástól független és vele egyenlő rangú hitforrás. [I.k.-39.o.]
7. Az Egyház hiteles, hivatalos és tekintély jellegű előterjesztése a közvetlen hitszabály. [I.k.-49.o.]
8. Nincs dogmafejlődés dogma-átalakulás értelmében. [I.k.-86.o.]
9. A természetes ész segítségével az ember nem képes Isten szemléletére emelkedni. [I.k.-129.o.]
10. Isten végtelenül tökéletes. [I.k.-147.o.]
11. Isten fölfoghatatlan. [I.k.-149.o.]
12. Isten kimondhatatlan. [I.k.-149.o.]
13. Isten egy. [I.k.-150.o.]
14. Isten teljesen egyszerű szellem. [I.k.-152.o.]
15. Isten teljességgel változatlan. [I.k.-159.o.]
16. Isten örökkévaló. [I.k.-163.o.]
17. Isten mérhetetlen és mindenütt jelen van. [I.k.-165.o.]
18. Isten végtelen értelem. [I.k.-168.o.]
19. Isten akarat. [I.k.-185.o.]
20. Az isteni akarat abszolút. [I.k.-185.o.]
21. Isten szereti mindazt, ami rajta kívül van. [I.k.-192.o.]
22. Az erkölcsi rosszat, a bűnt Isten nem akarja sem magáért, sem más kedvéért; hanem csak „megengedi”. [I.k.-194.o.]
23. Isten kifelé való tevékenységében szabad. [I.k.-196.o.]
24. Isten mindenható. [I.k.-198.o.]
25. Isten abszolút fokban szent. [I.k.-200.o.]
26. Isten abszolút fokban jó. [I.k.-202.o.]
27. Isten föltétlenül igazságos. [I.k.-204.o.]
28. Isten feltétlenül igazmondó és hű. [I.k.-208.o.]
29. Istenben két immanens, örök és szubsztanciás eredés van: [I.k.-229.o.]
    egy, amellyel a második isteni személy úgy származik az elsőtől, mint a fiú az atyától, mely ezért születés, generatio¹ nevet viseli, és egy, mellyel a Szentlélek származik az Atyától és a Fiútól mint egy elvtől, melyet spirationak² nevezünk.
30. A szentháromsági személyek a legteljesebben átjárják egymást és egymásban vannak. [I.k.-243.o.]
31. Vannak szentháromsági küldések. [I.k.-250.o.]
32. A Szentháromság tana a szó szoros értelmében vett hittitok. [I.k.-254.o.]
33. Isten teremtette a világot. [I.k.-266.o.]
34. A világ teremtése kizárólagos isteni tevékenység. [I.k.-268.o.]
35. A teremtés ténye Istennek szabad tette. [I.k.-271.o.]
36. Isten örök teremtő tevékenységgel úgy teremtette a világot, hogy az időben kezdődik. [I.k.-272.o.]
37. A világ elsődleges célja Isten dicsőítése. [I.k.-283.o.]
38. A világ jó. [I.k.-286.o.]
39. Isten a világot egészben és részében hatékonyan irányítja célja felé. [I.k.-288.o.]
40. Vannak angyalok. [I.k.-296.o.]
41. Az angyalok teremtmények. [I.k.-298.o.]
42. Az angyalok az embernél kiválóbb szellemi valók. [I.k.-300.o.]
43. Az angyalok egy része a próbát nem állta meg, és végleg elfordult Istentől. [I.k.-309.o.]
44. A jó angyalok gondját viselik az embernek. [I.k.-311.o.]
45. Az ős- és eredeti bűn következtében a sátánnak és angyalainak bizonyos hatalma van az emberek fölött. [I.k.-317.o.]
46. Isten teremtette az első emberpárt test és lélek szerint. [I.k.-320.o.]
47. Minden egyes ember lelkét Isten teremti bele a szülőktől nemzett testbe. [I.k.-327.o.]
48. Az emberi lélek szellem. [I.k.-330.o.]
49. Az embernek szabad akarata van. [I.k.-332.o.]
50. Az emberi lélek halhatatlan. [I.k.-334.o.]
51. Az ember szerves testnek és egyedi szellemi léleknek szubsztanciás egysége. [I.k.-337.o.]
52. Az ősszülők a megszentelő kegyelem állapotában voltak. [I.k.-341.o.]
53. Isten az ősszülőket az eredeti szentségben való véglegesítés előtt próbára tette: a próbát nem állták, és Isten parancsának megszegésével súlyosan vétkeztek. [I.k.-351.o.]
54. Ádám bűne a következményekkel együtt átszállott az összes emberre. [I.k.-358.o.]
55. Az eredeti bűn nem utánzás, hanem átszármazás útján terjed tovább. [I.k.-367.o.]
56. A Szűz Máriától született názáreti Jézus valóságos Isten, mert a megtestesült örök Ige.
    [I.k.-382.o.]
57. Az örök Ige valóságos, teljes, velünk azonos lényegű, egyedi emberi természetet vett föl.
    [I.k.-395.o.]
58. Jézus Krisztus emberi természete valósággal szenvedésre képes. [I.k.-398.o.]
59. Jézus Krisztus egy isteni személy két természettel. [I.k.-400.o.]
60. Az Ige az emberi természetet fogantatása pillanatában vette föl és többé le nem teszi. [I.k.-403.o.]
61. Jézus Krisztusban az egyesülés után is a két természet össze nem elegyítve és el nem változtatva fönnmarad. [I.k.-404.o.]
62. Jézus Krisztusban két tevékenység és két akarat van. [I.k.-405.o.]
63. Egyedül a második isteni személy vált emberré. [I.k.-415.o.]
64. Krisztus embersége szerint is Istennek természetszerű fia, úgy hogy benne egyetlen, mégpedig természetszerű fiúság van. [I.k.-416.o.]
65. Jézus Krisztust mint embert is imádás illeti meg. [I.k.-419.o.]
66. Jézus Krisztusban van helye a tulajdonságok igazi kicserélésének. [I.k.-423.o.]
67. Krisztus embersége szerint is ment volt minden bűntől. [I.k.-435.o.]
68. Az ember Krisztus ment volt minden rendetlen kívánságtól. [I.k.-436.o.]
69. Krisztus emberi akarata soha nincs és nem is lehetett ellentétben isteni akaratával. [I.k.-400.o.]
70. Jézus Krisztus egyetlen éspedig természet szerinti közvetítő Isten és ember közt. [I.k.-400.o.]
71. Jézus Krisztus érdemszerző tetteivel, elsősorban áldozat jellegű kereszthalálával megváltott bennünket³ [I.k.-400.o.]
72. Jézus Krisztus minden ember számára váltságot szerzett. [I.k.-464.o.]
73. Jézus Krisztus az emberi nem föltétlen tekintélyű tanítója. [I.k.-482.o.]
74. Jézus Krisztus az Újszövetség egyetlen főpapja. [I.k.-487.o.]
75. Jézus Krisztus a keresztfán az Újszövetség igazi és egyetlen áldozataként föláldozta magát. [I.k.-489.o.]
76. Jézus Krisztus az emberiség és a világ királya. [I.k.-491.o.]
77. Jézus Krisztus halála után lelkével az alvilágba szállt alá. [I.k.-494.o.]
78. Jézus Krisztus kereszthalála után harmadnap halottaiból föltámadt. [I.k.-496.o.]
79. A föltámadt üdvözítő testével és lelkével fölment a mennyekbe. [I.k.-499.o.]
80. Szűz Mária valósággal és tulajdonképpeni értelemben Istenanya. [I.k.-502.o.]
81. Mária szűz a születés előtt, szülésben és szülés után. [I.k.-505.o.]
82. Szűz Mária szeplőtelenül fogantatott. [I.k.-515.o.]
83. A Szeplőtelen Istenanya, mindenkor Szűz Mária a földi életpálya befejezése után testével és lelkével fölvétetett a mennyei dicsőségbe.⁴ [I.k.-522.o.]
84. Van fölvilágosító és akarat-indító kegyelem. [II.k.-11.o.]
85. Minden egyes üdvös cselekedethez föltétlenül és fizikailag szükséges a fölvilágosító és akarat-indító belső segítő kegyelem. [II.k.-22.o.]
86. A fölemelő segítő kegyelem föltétlenül és fizikailag szükséges a hitnek és a megtérésnek megkezdéséhez. [II.k.-25.o.]
87. Isten különös kegyelmi segítsége nélkül a megigazult nem képes kitartani a kapott megigazultságban. [II.k.-30.o.]
88. A megigazult Istennek külön kiváltsága nélkül nem képes egész életén keresztül elkerülni minden bocsánatos bűnt. [II.k.-32.o.]
89. Nem szükséges a szeretet kegyelme, vagyis a megszentelő kegyelem állapota bármilyen jó cselekedethez. [II.k.-34.o.]
90. Nem szükséges a segítő kegyelem bármely jó cselekedethez. [II.k.-36.o.]
91. Van hatékony kegyelem. [II.k.-39.o.]
92. Az akarat a hatékony kegyelem hatása alatt is szabad marad. [II.k.-40.o.]
93. Van olyan segítő kegyelem, mely igazán elégséges, de csak elégséges. [II.k.-41.o.]
94. Semmiféle természeti jó cselekedettel nem lehet kiérdemelni az első kegyelmet. [II.k.-50.o.]
95. Az ember nem képes természeti imádság által kikönyörögni a kegyelmet. [II.k.-52.o.]
96. Isten komoly előzetes akarattal akarja mindenki üdvösségét. [II.k.-55.o.]
97. Isten az igazaknak ad elégséges kegyelmet a parancsok megtartására, vagyis a súlyos bűnök elkerülésére. [II.k.-59.o.]
98. Van előrerendelés. [II.k.-64.o.]
99. Az első kegyelemre szóló előrendelés feltétel nélküli. [II.k.-67.o.]
100. Nincs föltétlen pozitív elvetés. [II.k.-67.o.]
101. A megigazulás valósággal eltörli és megszünteti bűneinket. [II.k.-76.o.]
102. A megigazulás nem merő bűnbocsánat, hanem a belső embernek megújítása és megszentelése. [II.k.-77.o.]
103. A felnőtteknek a megigazulás kegyelmének megszerzésére erkölcsi jótettekkel kell előkészülniük. [II.k.-98.o.]
104. A megigazulás első és legszükségesebb előkészítő mozzanata a hit. [II.k.-99.o.]
105. A megigazulást előkészítő hit nem a hívő bizalom, hanem a dogmatikai hit. [II.k.-101.o.]
106. A felnőttek nem igazulnak meg egyedül a hit által, hanem más előkészítő cselekedetekre is kötelesek. [II.k.-103.o.]
107. A megigazulás kegyelmét bármely halálos bűn kioltja. [II.k.-105.o.]
108. Külön kinyilatkoztatás nélkül senki sem lehet bizonyos a hitnek biztosságával kegyelmi állapota felől. [II.k.-108.o.]
109. Az első kegyelem nem minden megigazultban egyforma, és jó cselekedetek által növelhető.
     [II.k.-110.o.]
110. A megigazult ember a kegyelemmel végbevitt jótettei által valósággal érdemeket szerez Isten előtt. [II.k.-111.o.]
111. Az igazság szerinti érdem tárgya a megszentelő kegyelem növekvése, az örök dicsőség és annak növekedése. [II.k.-118.o.]
112. Jézus Krisztus akarta, hogy követői önálló természetfölötti vallási társaságot alkossanak.
     [II.k.-110.o.]
113. A Jézus Krisztustól megváltott és a Szentlélektől megszentelt hívők Jézus Krisztus révén egymás közt eleven egységet alkotnak. [II.k.-138.o.]
114. Jézus Krisztus az ő Egyházára bízta a legfőbb tanítói tisztét. [II.k.-142.o.]
115. Jézus Krisztus az Egyháznak adott papi hatalmat. [II.k.-144.o.]
116. Jézus Krisztus adott az ő Egyházának kormányzói hatalmat. [II.k.-145.o.]
117. Az Egyházban maga Jézus Krisztus állandó és eltörölhetetlen különbséget rendelt a hívők és elöljárók között. [II.k.-149.o.]
118. A kormányzó Egyházban Krisztus a kormányzó hatalomnak három fokát állapította meg, melyeknek hordozói a püspök, az áldozópap és a diakónus. [II.k.-155.o.]
119. Jézus Krisztus Szent Pétert közvetlenül és egyenest az Egyház jogi fejévé tette. [II.k.-158.o.]
120. Jézus Krisztus úgy rendelkezett, hogy Szent Péternek mindig legyen utóda a világ végezetéig. [II.k.-164.o.]
121. Jézus Krisztus Egyháza egy és az üdvözüléshez szükséges. [II.k.-169.o.]
122. Jézus Krisztus azt akarta, hogy az ő Egyháza egységes legyen. [II.k.-172.o.]
123. Az Egyház egyetemes. [II.k.-174.o.]
124. Az Egyház szent. [II.k.-176.o.]
125. Az Egyház fogyatkozhatatlan. [II.k.-177.o.]
126. Az Egyház apostoli. [II.k.-178.o.]
127. A római pápa Szent Péternek az egyházi főségben törvényes utódja. [II.k.-186.o.]
128. A katolikus Egyház a kinyilatkoztatott igazság megőrzésében és tanításában tévedhetetlen.
     [II.k.-197.o.]
129. Az egyházi tévedhetetlenség elsődleges tárgya minden igazság, amely formálisan ki van nyilatkoztatva. [II.k.-200.o.]
130. A püspökök apostoli testülete a tévedhetetlen tanítást gyakorolja rendkívüli, ünnepélyes módon, midőn a világ-egyház püspökei az apostoli testület fejének, a római pápának fősége alatt egyetemes zsinaton, az Isten országát mélyen érintő egyetemes és nagy jelentőségű ügyekben döntenek. [II.k.-204.o.]
131. A püspökök apostoli testülete a tévedéstől mentes akkor is, mikor rendes módon tanít, vagyis mikor világ-egyház püspökei, ki-ki a maga egyházmegyéjében, a római püspökkel és egymással egyetértésben tanítanak hitbéli, avagy erkölcsi igazságokat. [II.k.-205.o.]
132. Tévedhetetlen a római pápa egymagában is, mikor Szent Péter székéből (ex chatedra) szól.
     [II.k.-204.o.]
133. A megdicsőült szentek vallási tiszteletre méltók. [II.k.-215.o.]
134. A szentek Istennél közbenjárnak értünk, s ezért megengedett és üdvös dolog őket segítségül hívni. [II.k.-216.o.]
135. Megengedett és üdvös dolog a szentek ereklyéit tisztelni. [II.k.-218.o.]
136. Megengedett és üdvös dolog tisztelni a szentképeket. [II.k.-219.o.]
137. Hét újszövetségi szentség van. [II.k.-230.o.]
138. Az újszövetségi szentségek a dologi teljesítmény alapján mindig megadják a kegyelmet, ha a fölvevő nem vet akadályt. [II.k.-234.o.]
139. Az összes újszövetségi szentségek a maguk erejéből közlik a megszentelő kegyelmet és kíséretét. [II.k.-241.o.]
140. Három szentség, a keresztség, a bérmálás és egyházirend eltörölhetetlen jegyet nyom a lélekbe, aminek következtében nem ismételhetők meg. [II.k.-244.o.]
141. Az Újszövetség valamennyi szentségét Krisztus rendelte. [II.k.-250.o.]
142. A szentségek érvényes kiszolgáltatásához megfelelő papi hatalom szükséges. [II.k.-260.o.]
143. A szentség érvényes kiszolgáltatásához a kiszolgáltatóban meg kell lennie legalább a szándéknak, hogy azt cselekszi, amit az Egyház tesz, mikor szentséget szolgáltat. [II.k.-216.o.]
144. A szentség érvényes kiszolgáltatása és hatása független a kiszolgáltatónak hitétől és erkölcsi, avagy természetfölötti életszentségétől. [II.k.-264.o.]
145. A keresztség szentségét Jézus Krisztus rendelte. [II.k.-269.o.]
146. A keresztség anyaga természetes víz folyó állapotban. [II.k.-272.o.]
147. A keresztség formája a Szentháromság hívása és a keresztelő cselekmény megnevezése.
     [II.k.-275.o.]
148. A keresztség eltörli a keresztség előtti összes bűnöket és büntetés adósságokat, adja a megszentelő kegyelmet és eltörölhetetlen jegyet nyom a lélekbe. [II.k.-277.o.]
149. A keresztség mindenkinek szükséges az üdvösséghez. [II.k.-280.o.]
150. A keresztség rendes kiszolgáltatója a püspök és a tőle megbízott pap, rendkívüli kiszolgáltatója a diakónus, szükségbeli kiszolgáltató minden megkeresztelt ember. [II.k.-286.o.]
151. Minden meg nem keresztelt ember fölveheti a keresztséget. [II.k.-288.o.]
152. A kisdedeket is meg lehet, sőt kell keresztelni. [II.k.-288.o.]
153. A bérmálás Krisztus-rendelte újszövetségi szentség. [II.k.-292.o.]
154. A bérmálás rendes kiszolgáltatója a püspök.⁵ [II.k.-301.o.]
155. Krisztus az Oltáriszentségben átlényegülés útján jelenik meg. [II.k.-321.o.]
156. Az Oltáriszentség bármely színe alatt jelen van az egész Krisztus. [II.k.-330.o.]
157. Az egész Krisztus jelen van mindegyik színnek bármely része alatt. [II.k.-331.o.]
158. Krisztus az eucharisztiában jelen van vétel előtt is, és jelen marad az úrvacsora, illetőleg szentmise szertartása után is. [II.k.-332.o.]
159. Krisztust az Oltáriszentségben imádás illeti meg. [II.k.-333.o.]
160. Az eucharisztia anyaga búzakenyér és szőlőbor. [II.k.-339.o.]
161. Az Oltáriszentség készítője az áldozópap. [II.k.-348.o.]
162. Az Oltáriszentség méltó fölvevője a megigazult keresztény. [II.k.-349.o.]
163. Nincs kötelezettség a szentmise bemutatásán kívül két szín alatt venni az Oltáriszentséget.
     [II.k.-354.o.]
164. Az eucharisztia készítése a szentmisében valóságos áldozat, melyet Krisztus rendelt az Újszövetség számára. [II.k.-355.o.]
165. A szentmise nemcsak hódoló és hálaadó, hanem egyúttal engesztelő áldozat. [II.k.-373.o.]
166. A töredelem Krisztus alapította újszövetségi szentség. [II.k.-380.o.]
167. Az Egyház szentségi bűnbocsátása bírói ténykedés. [II.k.-386.o.]
168. A töredelem szentségének formája a papi föloldozás szavai. [II.k.-387.o.]
169. A bánat, gyónás és elégtevés szándéka a töredelem szentségének alkotó részei. [II.k.-389.o.]
170. A keresztség után elkövetett és a töredelem szentségében még meg nem bocsátott összes halálos bűnök részletes meggyónása isteni rendelés értelmében szükséges a szentségi föloldozás elnyerése végett. [II.k.-398.o.]
171. Isten a bűnnel és az örök büntetés adósságával nem mindig törli el az ideiglenes büntetések adósságát. [II.k.-403.o.]
172. Az ember önként vállalt vezeklő cselekedetekkel tud Istennek elégtételt szolgáltatni. [II.k.-404.o.]
173. A gyóntatónak van hatalma és joga bölcs mérlegelés alapján a bűnös képessége és a bűnök természete szerint megfelelő elégtételt kiróni. [II.k.-405.o.]
174. A töredelem szentsége eltörli az összes halálos bűnöket az örök büntetés adósságával együtt.
     [II.k.-407.o.]
175. Az Egyháznak az Úr Krisztustól van hatalma bármilyen súlyos bűnök megbocsátására. [II.k.-408.o.]
176. A keresztség után elkövetett halálos bűnök bocsánatának elnyeréséhez elkerülhetetlenül szükséges a töredelem szentsége. [II.k.-411.o.]
177. A töredelem szentségének kiszolgáltatója az arra jogosított pap. [II.k.-413.o.]
178. Az Egyháznak van joga búcsút engedélyezni. [II.k.-417.o.]
179. Az utolsó kenet Krisztus-alapította újszövetségi szentség. [II.k.-422.o.]
180. Az utolsó kenet távolabbi anyaga a püspöktől megszentelt faolaj. [II.k.-424.o.]
181. Az utolsó kenet szentségének formája a pap imádsága. [II.k.-426.o.]
182. Az utolsó kenet kiszolgáltatója a pap. [II.k.-428.o.]
183. Az egyházi rend Krisztus-rendelte valóságos újszövetségi szentség. [II.k.-433.o.]
184. Az egyházi rend kiszolgáltatója a püspök. [II.k.-444.o.]
185. A házasság Krisztus rendelte újszövetségi szentség. [II.k.-451.o.]
186. Az Egyháznak kizárólagos hatalma van házassági akadályokat fölállítani, alóluk fölmenteni és házassági ügyekben ítélni. [II.k.-457.o.]
187. A szűzi állapot mint olyan kiválóbb a házas állapotnál. [II.k.-462.o.]
188. A latin Egyház helyesen és az üdvözítő szándéka szerint jár el, mikor a nagyobb rendek viselőit cölibátusra kötelezi. [II.k.-465.o.]
189. A keresztény házasság lényegesen egy, úgy hogy egy férfiúnak egyszerre csak egy felesége, és nőnek egyszerre csak egy férje lehet. [II.k.-467.o.]
190. Az érvényes házasság belsőleg felbonthatatlan. [II.k.-470.o.]
191. Az egyik fél házasságtörése sem jogosítja föl a másik felet a házasság fölbontására. [II.k.-472.o.]
192. A halál egyetemes, azaz minden ember számára bekövetkezik a testnek olyan elváltozása, amely a jelen földi élet végét jelenti. [II.k.-482.o.]
193. A jelen üdvrendben a halál a bűn büntetése. [II.k.-483.o.]
194. A külön-ítéletet követően nyomban az örök életre vagy kárhozatra mennek, kik megértek rá; akiknek tisztulniuk kell, átmenetileg a tisztítóhelyre jutnak. [II.k.-488.o.]
195. Az Üdvözítő második eljövetelekor a holtak valamennyien föltámadnak tulajdon testükben. [II.k.-490.o.]
196. A föltámadott test azonos a földi testtel. [II.k.-494.o.]
197. A halottak feltámadása után a világtörténet befejezéséül Jézus Krisztus eljön megítélni az egész emberiséget. [II.k.-506.o.]
198. Akiket a külön-ítélet halálos bűnben megátalkodva talál, azok a bukott angyalokkal együtt örökké szenvedik a kárhozat kínjait. [II.k.-514.o.]
199. Van tisztítóhely. [II.k.-527.o.]
200. Van mennyország. [II.k.-534.o.]
201. Az örök boldogság abban áll, hogy az üdvözültek színről-színre látják Istent. [II.k.-537.o.]
202. Isten boldogító látása végett az üdvözült léleknek külön természetfölötti fölkészültségre van szüksége. [II.k.-537.o.]

és amit a II. Vatikáni Zsinat után tanítanak
Magyarországon
(Egri Hittudományi Főiskola)

1. Isten az egész világot, azaz mindent, szabadon, időben és a semmiből, saját dicsőségére teremtette.

2. Isten a világot nemcsak megteremtette, hanem teremtményeit a létben fenntartja, a teremtett világ tevékenységével és fejlődésével együttműködik, és gondját viseli.

3. Istennek azt a tevékenységét, amellyel teremtményeit céljukhoz (örök üdvösség) vezeti: gondviselésnek nevezzük.

4. Az egyes emberek lelkét az Isten teremti, amikor a lélek egyesül a testtel.

5. Az embernek szabad, szellemi, halhatatlan lelke van, amely valóban a test lényegi formája.

6. Ősszüleink a paradicsomi állapotban megszentelő kegyelmet kaptak Istentől, amely természetfeletti ajándék volt. A bűn elkövetése előtt az eredeti épség és halhatatlanság természeten kívüli állapotában éltek.

7. Az ősbűn 5 következménye:

• Megszentelő kegyelem elvesztése,
• A bűnre való hajlam,
• A szenvedés és halál,
• Az örök halál (megváltás nélkül)
• Áteredő bűn

8. Az első emberek nemcsak a bűn büntetését, hanem magát a bűnt is átszármaztatták utódaikra. Az áteredő bűn olyan állapot, amelybe minden ember beleszületik.

9. Az áteredő bűn nem azonos a bűnre való hajlammal, hanem az eredeti igazság és szentség, vagyis a megszentelő kegyelem hiánya.

10. Az áteredő bűn nem utánzással, hanem öröklés formájában adódik tovább.

11. Az áteredő bűn bűn-jellegét eltörli a keresztség, de büntetés-jellegű következményei, főleg a bűnre való hajlam a megkeresztelt emberekben is megmarad.

12. Léteznek angyalok, tiszta szellemek, Istennél alacsonyabb, embernél tökéletesebb értelmes lények, akik egymás között nem egyenlők. Az angyalok teremtése az időben történt.

13. Isten a gonosz szellemeket jónak teremtette, de ők saját magatartásuk következtében gonoszokká lettek. A gonosz lelkek a bukott angyalok.

14. A megigazulás a bűnök megbocsátása, a belső ember megszentelése és megújulása.

15. A megigazult ember részesedik az Isteni természetben, Isten fogadott fia és örököse lesz, teremtetlen ajándékot, a benne lakó Szentlelket és teremtett ajándékot, megszentelő kegyelmet kap.

16. A tettre adott (aktuális, segítő) kegyelem közvetlen megvilágítja az értelmet és indítja az akaratot, az üdvös cselekedetet megelőzi és segíti.

17. Az emberiség jelen állapotában van hatékony kegyelem és van valóban és csupán csak elégséges kegyelem.

18. Isten minden embert őszintén üdvözíteni akar: sem a közönséges, sem a megátalkodott bűnösöktől, sem a hitetlenektől nem tagadja meg az üdvösségre szükséges kegyelmet (Egyetemes üdvöző akarat).

19. Van örök, csalatkozhatatlan, változtathatatlan predesztináció. Nem lehet megengedni a felnőtt ember megelőző pozitív elvetését.

20. A még meg nem igazult ember nem minden tette bűn.

21. A felnőtt ember köteles a megigazulásra előkészülni.

22. A megigazulásban kapott kegyelem nem egyenlő mindenkiben: növekedhet, a parancsok megtartásával növelni kell és a megigazultságot bármely halálos bűnnel elveszthetjük.

23. Külön kegyelmi segítség nélkül a megigazult ember sokáig a bűnöket nem képes elkerülni és kitartani, kiváltság nélkül a bocsánatos bűnöket sem képes elkerülni. A végső állhatatosság Isten nagy ajándéka.

24. A megigazult ember Isten kegyelme és Krisztus érdemei által jó cselekedetei révén kiérdemli a kegyelem növekedését, az örök életet, az örök élet elnyerését és a dicsőség növekedését.

25. Földi életünk, zarándoklásunk a próbatétellel állapota a halállal ér véget.

26. Az ember örök sorsa a halál után a külön ítéleten eldől és kezdetét veszi.

27. Az ember lényeges belső boldogsága egyedül Δ. A boldogok a mennyben Istent színről színre látják közvetlen megismeréssel úgy, ahogyan Δ van. A közvetlen látás abszolút természetfeletti, nem egyenlő, szeretet és öröm kíséri, melyek az embert boldoggá teszik, amely örök és vétekkel már nem veszíthető el.

28. Akik halálos bűnben halnak meg, a pokolra jutnak, ahol kettős büntetés van: Isten elvesztése és érzésbeli kínok, melyek örökkévalók.

29. Létezik purgatórium, amelyben ideig tartó tisztító szenvedés által megtisztulnak, akik a megszentelő kegyelemben haltak meg, de nem mentesek a bűntől.

30. A mi Urunk Jézus Krisztus a világ végén dicsőségesen el fog jönni, hogy ítélje élőket és holtakat.

31. Krisztus eljövetelére az összes ember feltámad saját testével.

32. Az általános feltámadás után lesz az általános ítélet.

33. Krisztus második eljövetelekor ennek a világnak vége lesz, nem megsemmisüléssel, hanem megújulás által.

34. A megtestesülés az Isteni és emberi természet a Fiú Isten személyében egyesül.

35. Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember volt.

36. Jézus Krisztusban az Isten és emberi természet keveredés nélkül, változatlanul, elválaszthatatlanul és elszakíthatatlanul egyesül.

37. A személyes egység (unio hüpostatica) a fogantatáskor kezdődik és soha meg nem szűnik.

38. Jézus Krisztus a két természetes akarat és két természetes tevékenység van.

39. Az ember Jézus Krisztus is imádat illeti a személyes egység miatt.

40. Az Ige azért testesült meg, hogy az embereket megváltsa.

41. Jézus Krisztus az első és fő közvetítő Isten és az emberek között.

42. Jézus Krisztus mint Istentől rendelt főpap, a kereszten oltárán igaz áldozatot mutatott be.

43. Jézus Krisztus az Atyának bűneinkért elégtételt adott, amely egyenlő értékű a megbántásokkal, sőt túláradó és végtelen.

44. Jézus Krisztus kiérdemelte a természetfeletti rend helyreállítását és felma­gasztalását.

45. A Boldogságos Szűz Mária szűz volt szülése előtt, szülésében és szülés után mindenkor.

46. A Boldogságos Szűz Mária valóban Istenanya.

47. Isten a Boldogságos Szűz Mária fogantatása pillanatától kezdve, Jézus Krisztus érdemeire való tekintettel az áteredő bűn minden szennyétől megőrizte.

48. Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével felvétett a mennyei dicsőségbe.

49. Aki üdvözülni akar, annak hinnie kell a Szentháromság titkát úgy, ahogyan az egyház tanítja.

50. A Szentháromságban 3 valóságos személy van és egyetlen, oszthatatlan isteni lényeg.

51. Az Atya Isten senkitől sem ered.

52. A Fiú Isten az Atyától születik.

53. A Szentlélek Isten az Atyától és a Fiútól származik.

54. A Szentháromságos személyek teljesen egyenrangúak egymással.

55. A személyek a lényegben és a tevékenységben elválaszthatatlanok.