Az Iszlám hiteles olvasata elítéli az erőszak minden formáját. A Korán a béke egy prófétai könyve?
| I. rész Bevezető dogmatikai megjegyzések: mi a béke? |
Ha valaki, aki alszik, tökéletes testi és szellemi egészségben van, egy olyan nyugalmat élvez, ami annak a rendnek az eredménye, ami uralkodik a belsőjében. Másfelől egy olyan személy, aki elájult, nyugodtnak látszódhat, de a letargiája egy szerves vagy pszichés zavar következménye, és következetesen azt nem nevezhetjük békének. Hasonló módon, egy sír csöndjét sem mondhatjuk békének, mivel ott egy test bomlása van folyamatban.
Azt mondják, a muszlimok, hogy az iszlám a béke vallása, de a békéje csak azoknak a nyugalma, akik alávetettek Allah törvényeinek, és nincs béke azoknak, akik nem engedelmeskednek. Ez az úgynevezett mindenkire kiterjedő béke a kard által kívántatik megteremteni. Ahogy Tacitus mondta: ‘Auferre, trucidare, rapere, falsis nominibus imperium; ubi solitudinem faciunt, pacem appellant’. – „Kifosztanak, gyilkolnak, rabolnak: ezt nevezik helytelenül birodalomnak, ahol pusztaságot teremtenek, békének nevezik.” (Tacitus. Agricola, Ch. 30).
A Korán és a Hadisz lényegét az erőszakra nevelő előírások alkotják. Mint például az al-Bukhari 52. könyve amely nem kevesebb, mint 285 helyen sürgeti a dzsihádot (szentháborút), annak érdekében, hogy elterjesszék ennek a prófétának a hamis vallását mindenütt.
Csak a keresztény vallás az, amely teljesen megfelel ezeknek a ismérveknek, így az egyetlen vallás, amely hatékonyan képes békét teremteni az emberek között. Ezzel szemben az iszlám hit nem más, mint a szisztematikus megsértése igazságosságnak, és ennek következtében a békének. Csak a Szentírásban találhatjuk meg az igazság útját, és a békét – az egyház tanítása: Ha valaki… azt hinné, hogy azokon kívül, amelyeket a katolikus Egyház elfogadott, más írásokat is tekintélyként kell elfogadni, ill. így tisztelni: legyen kiközösítve. (Denzinger 202.) ennek értelmében, a gyakorlatban csak az evangélium előírásai hozhatnak békét az emberiség számára. – Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni. (Mt 5,9)
Tekintettel a téma időszerűségére, óriási jelentőségére létfontosságú, hogy valamennyi dimenzióját megismerjük annak, hogy mi az igazi béke, és mi az Iszlám által kínált és megjelenített hamis béke fogalma. Ezt az anyagot több részre felosztva fogjuk tárgyalni, fokozatosan, és egyre mélyrehatóbban – főként azért, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ez lesz az egyik alap témája a szellemi csatáknak az egyház elkövetkező évtizedeiben. Az első részben a valódi béke dogmatikus kifejtésére törekszünk, a második részben pedig látni fogjuk, hogy az igazi béke hol található meg itt a földön, a harmadik és egyben utolsó részben az állítólagos iszlám béke kifejtésével foglalkozunk.
FERENC:
Nekünk, keresztényeknek szeretettel és tisztelettel kell fogadnunk az iszlám emigránsait, akik országainkba érkeznek, mint ahogy reméljük és kérjük, hogy fogadjanak és tiszteljenek bennünket is az iszlám hagyományú országokban. Kérem, alázattal könyörögve kérem ezeket az országokat: biztosítsák a szabadságot a keresztényeknek, hogy megünnepelhessék istentiszteletüket és hitük szerint élhessenek, tekintettel arra a szabadságra, amelyet az iszlám hívei élveznek a nyugati országokban! Az erőszakos fundamentalizmus minket annyira aggasztó történései láttán, az iszlám hiteles hívei iránti szeretetnek a gyűlöletes általánosítások elkerülésére kell indítania bennünket, mert az igaz iszlám és a Korán megfelelő magyarázata ellenkezik minden erőszakkal. (Ferenc pápa Evangelii Gaudium 253.p.)
https://youtu.be/utUgY8KhoYc
A Korán a béke prófétai könyve. (In-flight press conference from Istanbul to Rome, November 30, 2014)
I. rész – Bevezető dogmatikai megjegyzések: mi a béke?
A TANÍTÓHIVATAL TANÍTÁSA
|
Tartalomjegyzék I. – Bevezető dogmatikai megjegyzések: mi a béke? I. – Mi a béke? II. – A béke az igazságosság és a szeretet gyümölcse, mert a Szentlélekből fakad III. – A Béke gyakorlatilag, a természeti törvény megvalósítása által jön el, ami a Tízparancsolat, és amit az emberek szívébe vésett az Úristen. IV. – Az eredendő bűn folytán , lehetetlen állhatatos módon az isteni törvényt teljesíteni a kegyelem segítsége nélkül V. – A bűn távol tartja kegyelmet, és elpusztítja a békét I. – Mi a béke? Szent Ágoston – A békénél semmi sem kívánatosabb – Minden ember keresi a békét, még azok is, akik háborúznak… – A test békéje a részek rendezett mérsékletében áll Aquinói Szent Tamás – A békének ellentéte, az önmagunkkal vagy másokkal való viszály II. János Pál pápa II. – A béke az igazságosság és a szeretet gyümölcse, mert a Szentlélekből fakad Aquinói Szent Tamás A Katolikus egyház katekizmusa – Az irgalmasság és a béke a Szentlélek gyümölcsei XVI. Benedek III. – A Béke gyakorlatilag a természeti törvény megvalósítása által jön el, ami a Tízparancsolat, amit az emberek szívébe vésett az Úristen. Szentírás Szent Ágoston A Katolikus Egyház Katekizmusa – A természeti törvény kifejezi a személy méltóságát és meghatározza alapvető jogainak és kötelességeinek az alapjait – Senki sem tudatlan az erkölcsi törvény alapelveiben, ez minden embernek a szívébe van írva Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma – A Tízparancsolat az egyetemes emberi erkölcs leírása, mindennemű társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályainak foglalata XVI. Benedek pápa – A béke a földön nem található meg az Istennel való megbékélés nélkül XXIII. János pápa – A világnak soha nem lesz békéje, amíg a béke minden egyes ember szívében otthonra nem lel. II. János Pál pápa XII. Pius pápa IV. – Az eredendő bűn folytán , lehetetlen állhatatos módon az isteni törvényt teljesíteni a kegyelem segítsége nélkül A Katolikus Egyház Katekizmusa Aquinói Szent Tamás – Az ember csak Isten kegyelmével képes arra, hogy a cselekedete a jóra irányuljon – A megrontott természet állapotában az embernek a természetét gyógyító kegyelmi segítségre van szüksége II. Vatikáni zsinat (XXI. egyetemes) II. János Pál pápa A Katolikus egyház katekizmusa – A kegyelem gyógyít, és a megszentelés művének forrása Aquinói Szent Tamás – Az egyéb másodlagos parancsokat illetően pedig a természettörvény kitörölhető az emberek szívéből, vagy gonosz sugallatok miatt, vagy a ferde szokások és megromlott készségek következtében. Szentírás II vatikáni zsinat (XXI. egyetemes) V. – A bűn távol tartja kegyelmet, és elpusztítja a békét Aquinói Szent Tamás – Az erény és a kegyelem java a bűn által teljesen megszűnik – A bűn által sérül az emberi léleknek az isteni fénnyel való kapcsolata XVI. Benedek pápa
II. János Pál pápa XVI. Benedek pápa |
|
Szent Ágoston |
– A békénél semmi sem kívánatosabb
Oly nagy jósága van ugyanis a békének , hogy még a földi és mulandó dolgokban sincs, mit nagyobb örömmel hallanánk, mit nagyobb vággyal óhajtanánk, s végre aminél jobbat lehetne találnunk. Ha e béke előnyéről valamivel huzamosabban akarnánk értekezni, úgy vélem, nem leszünk az olvasók terhére, akár tekintsük azon városnak; melyről értekezünk, célját, akár a mindnyájunk előtt kedves békének édességét. (Saint Augustine of Hippo. City of God, Book XIX, Ch. 11)
– Minden ember keresi a békét, még azok is, akik háborúznak…
A béke szempontjából viseltetnek tehát a háborúk még azok által is, kik parancs és harc által hadi erényt szándékoznak gyakorolni. Ebből világos, hogy a háború által óhajtott cél nem más, mint a béke. Mert minden ember harcolva is békét keres, a békéltetéskor pedig harcot senki sem óhajt. (Saint Augustine of Hippo. City of God, Book XIX, Ch. 12)
– A test békéje a részek rendezett mérsékletében áll
A test békéje a részek rendezett mérsékletében áll. Az ész nélküli lelkek békéje a kívánságok rendes nyugalma. Az eszes lélek békéje: az ismeret és cselekedetek rendes összhangja a lélek és test közötti béke: a rendes élet és a lelki üdvösség. A halandó ember és az Isten közti béke : az örök törvények alatti rendes engedelmesség a hitben. Az emberek közti béke: a jól rendezett egyetértés. A házi béke: az együtt lakók rendes egyetértése a parancsolásban és engedelmességben. A város békéje : a polgárok rendes egyetértése a parancsolásban és engedelmességben. A mennyei város békéje a legrendesebb és legösszehangoltabb élvezése Istennek, és egymásnak Istenben. Mindennek békéje: a rend nyugalma. A rend pedig az egynemű és különböző tárgyak saját helyeiken való rendszeres elhelyezése. (Saint Augustine of Hippo. City of God, Book XIX, Ch. 13)
|
Aquinói Szent Tamás |
– Az egyetértés különböző személyek törekvésének egységét jelenti; míg a béke az ember összes törekvéseinek egysége
A béke magában foglalja az egyetértést és hozzátesz valamit. Ezért mindenütt, ahol béke van, egyetértés is van, de nem mindenütt van béke, ahol egyetértés uralkodik, ha a ‘béke’ szót sajátos értelemben vesszük. Az egyetértés ugyanis, sajátos értelemben véve, máshoz való vonatkozást fejez ki, amennyiben tudniillik különböző szívek akarata egyidejűleg megegyezik egy dologban. Megesik viszont az is, hogy egy ember szíve különböző dolgokra irányul, mégpedig kétféleképpen. Egyik módon különböző törekvő potentiák alapján, ahogy az érzékekhez kötött törekvés gyakran irányul az értelmi törekvés ellentétére; a Gal 5,17 szerint: „A test a lélek ellen vágyakozik .” Másik módon, amennyiben egy és ugyanaz a törekvő potentia olyan különféle dolgokra irányul, amelyek egyszerre nem érhetők el. Ezért a törekvés indulatai között ellentmondásnak kell lennie. Ezeknek az indulatoknak az egysége alkotja a béke lényegét, ugyanis az emberi szívben nincs béke mindaddig, amíg az ember elér ugyan valamit, amit akar, ám akar még más valamit is, amit ezzel egyszerre nem birtokolhat. Tehát az egyetértés különböző törekvő személyek törekvésének egységét jelenti, a béke pedig ehhez hozzáteszi egy törekvő személy törekvéseinek egységét is. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, II-II, q. 29, a.1, ad. 2-3)
– A békének ellentéte, az önmagunkkal vagy másokkal való viszály
Ha az egyik ember a másikkal ugyanakkor ugyanabban egyet is ért, mégis csakis akkor lesz az egyetértésük minden szempontból egyesítő, ha minden törekvő indulatukban kölcsönösen egyetértenek egymással. A békének kétféle viszály az ellentéte: az embernek önmagával és a másik emberrel való viszálya. Az egyetértésnek pedig csak ez a második viszály az ellentéte. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, II-II, q. 29, a.1, ad. 2-3)
II. A béke az igazságosság és a szeretet gyümölcse, mert a Szentlélekből fakad
|
Aquinói Szent Tamás |
– az igazi béke csakis a valódi jóra való törekvésből fakadhat, ami egyesíti és nyugalomba hozza az ember minden vágyát
Mivel a béke a törekvés megnyugvásában és egységében áll, ahogy a törekvés tárgya lehet az abszolút értelemben vett jó vagy a látszólagos jó, ugyanúgy a béke is lehet valódi és látszólagos: az igazi béke pedig csakis a valódi jóra való törekvésből fakadhat, mivel minden rossz (még akkor is, ha bizonyos szempontból jónak tűnik, és ezért részben megnyugtatja a törekvést) sok fogyatékossággal párosul, amik miatt a törekvés nyugtalan és izgatott marad. Ezért a valódi béke csakis a [valódi] jókban lehetséges és csakis a jók kiváltsága lehet. A gonoszok békéje pedig látszólagos és nem valódi béke. Ezért mondja a Bölcs 14 [22]: „A tudatlanság nagy háborújában élvén, mindezt a sok rosszat békének vélték”. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, II-II, q. 29, a. 2, ad 3-4)
– A béke a barátság egy fontos alkotója
Kétféle egység tartozik a béke mivoltához, amint mondottuk: az egyik a saját törekvések összhangba hozásán alapul, a másik a saját törekvésnek a másik lény törekvésével való összeegyeztetésén, és mindkét egységet a természetfeletti szeretet hozza létre: az előbbi egységet is, amelynek alapján Istent teljes szívből szeretjük, így mindent rá vonatkoztatunk, és így minden törekvésünk egyre irányul, és a másik egységet is, amelynek alapján a felebarátot úgy szeretjük, mint önmagunkat; amiből az következik, hogy felebarátunk akaratát úgy akarjuk teljesíteni, mint a sajátunkat. Ezért a barátság feltételei közé tartozik az akarati választás egysége, ahogy a Filozófus mondja (Ethic. IX.) [4. fej.], és Tullius szerint (de amicitia) [17. fej.] „a barátoknak az a sajátsága, hogy ugyanazt akarják, és ugyanazt nem akarják. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, II-II, q. 29, a. 3)
– A béke a természetfeletti szeretet és igazság műve
A béke az igazságosság műve közvetve, amennyiben eltávolítja az akadályt. De a természetfeletti szeretet okozata közvetlenül, mivel a békét a sajátos mivolta szerint a természetfeletti szeretet okozza. A szeretet ugyanis „egyesítő erő”, ahogy Dionysius mondja (De Div. nom., 4. fej.)7, a béke pedig a törekvési tendenciák egysége. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, II-II, q. 29, a.3, ad. 3)
– A természetfeletti szeretet a béke okozója
Mivel pedig a természetfeletti szeretet a békét az Isten és a felebaráti szeretet mivolta alapján okozza, amint kimutattuk, a természetfeletti szereteten kívül nincs más erény, amelynek a béke a sajátos actusa lenne, ahogy az örömről is mondottuk. (q. 28, a. 4). (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, II-II, q. 29, a. 4)
– A béke az irgalmasság cselekedete és a gyümölcse
Azért kaptunk parancsot a békére, mert az a természetfeletti szeretet actusa; Ugyanezért érdemszerző is ez az actus, és ezért van a boldogságok, vagyis a tökéletes erények közé sorolva, amint fentebb (vö. Sth. I-II q69,ad.1) mondottuk. A béke a gyümölcsök között is meg van említve, amennyiben egy bizonyos végső jó, amely lelki édességgel rendelkezik. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, II-II, q. 29, a. 4, ad. 1)
|
A Katolikus Egyház Katekizmusa |
– A kegyelem működése a gyógyulás és a megszentelődés forrása
A szeretetnek gyümölcsei az öröm, a béke és az irgalmasság; jótékonyságot igényel és testvéri feddést; jóakaró; kölcsönösséget ébreszt, kitartó, anélkül hogy a magáét keresné, és bőkezű; barátság és közösség. (KEK 1829)
– Az irgalmasság és a béke a Szentlélek gyümölcsei
A Szentlélek gyümölcsei azok a tökéletességek, amelyeket a Szentlélek formál ki bennünk mint az örök dicsőség zsengéit. Az Egyház hagyománya tizenkettőt sorol föl: „szeretet, öröm, békesség, türelem, béketűrés, jóság, kedvesség, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság” (Gal 5,22–23 a Vulgata szerint) (KEK 1832.)
|
XVI. Benedek pápa |
– Nincs béke igazság nélkül
Ti ugyanúgy tudjátok, mint ahogy én, hogy a valódi béke csak úgy lehetséges, ha az igazságosság uralkodik. Világunk a békére és az igazságosságra szomjazik. (https://w2.vatican.va/content/benedict-xvi/en/speeches/2008/december/documents/hf_ben-xvi_spe_20081218_ambassadors.html)
III – A Béke gyakorlatilag, a természeti törvény megvalósítása által jön el, ami a Tízparancsolat, amit az emberek szívébe vésett az Úristen.
|
Szentírás |
– Nagy békéjük van azoknak, akik szeretik a törvényt
Nagy a békéje azoknak, akik szeretik törvényedet, ők nem botlanak el semmiben sem. (Zsolt 119,165)
|
Szent Ágoston |
– Isten irányítja a világmindenség békéjét, és a törvényeit szigorúan betartatja
Mindazon által semmi sem történik a mindenség békéjét kiszolgáltató legfőbb Alkotó és Rendező törvényeinek rovására; ( Szent Ágoston Isten városáról 1815-ös fordítás XIX, 12 )
Mindazonáltal a folyamat egészében a mindenség békéjét kiszolgáltató legfőbb Alkotó és Rendező törvényeit betartják, mivel ezáltal az univerzum békéjét adják (Saint Augustine of Hippo. The City of God, Book XIX, Ch. 12)
|
A Katolikus Egyház Katekizmusa |
– Az isteni és a természetes törvény megmutatja az embernek az utat a jó megtételéhez és célja eléréséhez
Az isteni és a természetes törvény megmutatja az embernek az utat a jó megtételéhez és célja eléréséhez. A természetes törvény az erkölcsi életet irányító első és lényeges parancsokat hirdeti ki. Alapja az Isten utáni vágy; az engedelmesség az iránt, aki minden jó forrása és bírája; valamint az érzék, hogy a másikat önmagunkkal egyenlőnek fogadjuk el. Fő parancsai a Tízparancsolatban találhatók meg. E törvényt nem az értelem nélküli lényekhez (melyek összessége a természet) viszonyítva mondjuk természetesnek, hanem azért, mert az értelem, amely kihirdeti, sajátosan az emberi természethez tartozik (KEK 1955.)
– A természetes törvény, mely minden egyes ember szívében jelen van, és amelyet az értelem megerősít
A természetes törvény, mely minden egyes ember szívében jelen van és amelyet az értelem megerősít, parancsolataiban egyetemes és tekintélye mindenkire kiterjed. Kifejezi a személy méltóságát és meghatározza elemi jogainak és kötelességeinek alapvonalait (KEK 1955-1956)
– A természeti törvény nem távolítható el az ember szívéből, és ez változatlan marad egész történelem folyamán
A természetes törvény változhatatlan és ugyanaz marad a történelem változásai közepette; fönnmarad az eszmék és a szokások változása közben, és segíti fejlődésüket. A természetes törvényt kifejező szabályok lényegileg mindig érvényesek maradnak. Még ha tagadják is elveit, sem megsemmisíteni, sem kitörölni nem lehet az emberi szívből. Mindig újra föltámad mind az egyének, mind a társadalmak életében. (KEK 1958)
– Senki sem tudatlan az erkölcsi törvény alapelveiben, ez minden embernek a szívébe van írva
A nem szándékos tudatlanság csökkentheti a súlyos bűn beszámíthatóságát, sőt fölmenthet alóla. De senkiről sem tételezzük föl, hogy nem ismeri az erkölcsi törvények minden ember lelkiismeretébe beleírt elveit. Az érzéki ösztönök, a szenvedélyek, a külső kényszer és a betegségek szintén csökkenthetik a bűn szabad és szándékos jellegét. A rosszakarattal, a rossz szándékos választásával elkövetett bűn a legsúlyosabb. (KEK 1860)
|
Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma |
– A Tízparancsolat az egyetemes emberi erkölcs leírása, mindennemű társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályainak foglalata
A Tízparancsolatban – amely az élet sajátos ösvényét rajzolja fel, és a bűn szolgaságától megszabadított lét legbiztosabb útjait mutatja meg – kitüntetett módon fejeződik ki a természettörvény. „Emberségre tanítja az embert. Fényt vet alapvető kötelességeire, és ezáltal közvetve az emberi személy természetéből fakadó alapvető jogaira is. „A Tízparancsolat az egyetemes emberi erkölcs leírása. Jézus is úgy idézi az evangéliumi gazdag ifjú előtt (vö. Mt 19,18), mint „mindennemű társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályainak foglalatát” (Egyház társadalmi tanításának kompendiuma 22.p.)
|
XVI. Benedek pápa |
– A béke mennyei ajándék és isteni kegyelem, amely megköveteli, hogy az emberi történelem az isteni rendhez igazodjon.
Ily módon körülírva a béke nem jelent mást, mint mennyei ajándékot és isteni kegyelmet, amely megköveteli minden szinten a legnagyobb felelősség gyakorlását, az emberi történelmet az isteni rendhez igazítva – igazságban, igazságosságban, szabadságban és szeretetben. Hogyan lehet annak a jónak a megvalósulásában reménykedni, ami maga a béke, ha az ember már nem igazodik a dolgok természetfeletti rendjéhez, és nem tiszteli az emberi szívbe írt egyetemes erkölcsi törvényből fakadó párbeszéd „nyelvtanát”, ha az embert akadályozzák és gátolják teljes fejlődésében és alapvető jogainak védelmében, ha számos népet igazságtalanságok és egyenlőtlenségek elviselésére kényszerítenek. Így ugyanis elvesznek azok a lényeges alkotó részek, melyekben ezen jó igazsága testet ölt. Szent Ágoston a békét úgy írta le, mint »tranquillitas ordinis«, a rend nyugalma, amely végérvényesen megengedi, hogy hiánytalanul tiszteletben tartsuk és megvalósítsuk az ember igazságát. (Üzenete a béke 39. világnapjára XVI. Benedek pápa 2006. január 1.-én 4.p.)
– A béke mindenkitől igényel egy személyes választ is, ami összeegyeztethető Isten tervével – aszerint a „nyelvtan” szerint, melyet az isteni Teremtő írt az ember szívébe
A természetfeletti „nyelvtan”, vagyis az igazságosságon és szolidaritáson alapuló egyéni cselekvés és kölcsönös kapcsolatteremtés szabály együttese bele van írva minden ember lelkiismeretébe, ahol Isten bölcs terve tükröződik. Ahogy nemrégiben aláhúztam, „hiszünk abban, hogy mindennek az eredeténél ott áll az örök Ige, az Értelem és nem az értelmetlenség.” (Regensburgi homília 2006. szeptember 12.) A béke olyan feladat, mely mindenkit az isteni tervhez hűséges személyes válaszra kötelez. E válaszban a döntő szempont e „nyelvtan” tiszteletben tartása, melyet az isteni Teremtő írt az ember szívébe. (Üzenet a béke 40. világnapjára XVI. Benedek pápa 2007. január 1 )
– A természeti törvény elismerése és tiszteletben tartása a valódi béke alapvető feltétele
A természet adta törvény elismerése és tiszteletben tartása ma is széles alapot nyújt a különböző vallású hívők közötti párbeszédhez, valamint a nem hívők és a hívők közötti párbeszédhez. Igazi találkozási pont ez, s így a valódi béke alapfeltétele. (Üzenet a béke 40. világnapjára XVI. Benedek pápa 2007. január 1. 3.p.)
– A béke a földön nem található meg Istennel való megbékélés nélkül
Az egyetértés a különböző személyek vágyainak az egysége, míg a béke az az egység, ami akár minden ember vágya lehetne. A békét itt lenn a földön nem találhatjuk meg Istennel való egyetértés nélkül, az ég és a föld közötti harmónia nélkül. (Benedict XVI. Address to the members of the Roman Curia, December 22. 2006)
|
XXIII. János pápa |
– A békét nem lehet megteremteni a földön az isten által alapított rend betartása nélkül
A BÉKÉT A FÖLDÖN, melyet az összes emberek a világon minden időben óhajtottak, nem lehet másképp megteremteni és megszilárdítani, mint csak az Istentől alapított rend szent megtartásával. (PACEM IN TERRIS XXIII. János pápa 1.p.)
– A világnak soha nem lesz békéje, amíg a béke minden egyes ember szívében otthonra nem lel.
Egyáltalán nem lesz béke az emberek összességében, hacsak előbb nincs meg az egyes emberek lelkében: hacsak tudniillik ki-ki nem őrzi meg magában azt a rendet, amelyet Isten megőrizni parancsolt. Erről így szól az emberhez Szent Ágoston: „Akarod, hogy értelmed alkalmas legyen legyőzni szenvedélyeidet? Rendeld alá a nagyobbnak, és legyőzi az alacsonyabbat: és béke lesz benned: valóságos, biztos, rendezett. Mi ennek a békének a rendje? Isten parancsol az értelemnek: az értelem a testnek: nagyobb rend nem lehet.”( PACEM IN TERRIS XXIII. János pápa 165.p.)
|
II. János Pál pápa |
– Azoknak, akik nem élnek békében Istennel, nem lesz könnyű békében élniük a szomszéddal sem
Ahhoz a világbékéhez, amire az emberek többsége vágyakozik, a politikusok tárgyalásai nem elegendők. Sem a megállapodások, sem az enyhülés politikája nem számítanak, attól függetlenül, hogy ezek mennyire fontosak és szükségesek lehetnek. A viszálykodás által sújtott világnak elsősorban Krisztus békéjére van szüksége. Ez a béke csak úgy érvényesülhet, ha az emberek beállítottsága a bűntől való szabadulást célozza meg. Ma a világ minden konfliktusának a legfőbb oka az Istentől való elfordulás az emberiség részéről. Azok, akik nem élnek békében Istennel, nem lesz könnyű békében élniük a szomszéddal sem (John Paul II. Homily in Kevelaer, no. 5, May 2, 1987)
|
XII. Pius pápa |
-A béke azoknak a boldog öröksége, akik megtartják isten törvényét
A béke forrása Istentől származik, igazi boldogság csak Istenben található meg : „Magadnak teremtettél minket, és nyugtalan a szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned” (Szent Ágoston: Vallomások, I,1,1). Következésképpen, teljes nyugalom, teljes és tökéletes boldogság nem lesz csak a mennyországban, az isteni lényeg látásában. Fontos azonban, hogy ez alatt a földi élet alatt az igaz béke és egészséges boldogság alapvető feltétele a szerető és gyermeki függés az Isten akaratától: Mind a közül, ami gyengíti, elszakítja, vagy megtöri ezt az állapotot és egységet, és szembeszegül a békével: először és mindenekelőtt a bűn. A bűn törés, az egység hiánya, rendetlenség és a zavarodottság, bűntudat és a félelem. Azok számára, akik szembeszállnak az Isten akaratával nem lehetséges a megbékülés. «Quis restitit Ei et pacem habuit?» („Ki az, aki szembeszegül vele, és békében volt Jób 9,4) míg a béke az a boldogok öröklése, akik betartják Isten törvényét: Pax multa diligentibus legem tuam („Sok béke száll azokra, akik szeretik törvényedet” Zsolt 119, 165). (Pius XII. General audience, July 19, 1939)
IV – Az eredendő bűn folytán lehetetlen állhatatos módon az isteni törvényt teljesíteni a kegyelem segítsége nélkül
|
Katolikus Egyház Katekizmusa |
– Az áteredő bűn meggyöngítette az emberi természetet
Az áteredő bűn következményeként az emberi természet erejében meggyöngült, tudatlanságnak, fájdalomnak és a halál uralmának vettetett alá, és a bűnre hajlamos lett (e hajlandóságot nevezzük „concupiscentiának”) (KEK 418)
|
Aquinói Szent Tamás |
– Az Isten szeretetéhez a természetes adottságok önmagukban nem elegendőek
Istennek kijáró legnagyobb szeretet nyújtására az ember a kegyelem nélkül nem képes, máskülönben feleslegesen adná Isten neki a kegyelmet. Tehát kegyelem nélkül, egyedül természeti adottságai alapján az ember nem képes Istent mindenek felett szeretni. (a.3). (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica I-II, q. 109, a. 4, ad. 3)
– Az ember, csak Isten kegyelmével képes arra, hogy a cselekedete a jóra irányuljon
Így tehát az eredeti épség állapotában a természetéhez járuló és ingyen adott erőre az ember kizárólag annak érdekében szorul, hogy természetfeletti jót tegyen és akarjon. De a megrontott természet állapotában ugyanerre az erőre kettőhöz van szükség: ahhoz, hogy meggyógyuljon, és hogy a természetfölötti erény javát cselekedje, ami érdemszerző. Ezenkívül mindkét állapotban az ember isteni segítséget igényel ahhoz, hogy indítva legyen a helyes cselekvésre. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, I-II, q. 109, a. 2)
– A megrontott természet állapotában az embernek a természetét gyógyító kegyelmi segítségre van szüksége
Ezért azt kell mondanunk, hogy az ember az eredeti épség állapotéban nem szorult rá a természetes javait meghaladó kegyelmi adományra ahhoz, hogy Istent természetszerűen mindenek felett szeresse, jóllehet Isten indító segítségét igényelte. De a megrontott természet állapotában az embernek a természetét gyógyító kegyelmi segítségre is szüksége van. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, I-II, q. 109, a. 3)
|
II vatikáni zsinat (XXI. egyetemes) |
– Csak Isten kegyelmének a segítsége által képes az ember saját belső egységét elérni
Az emberek egész történelmén végighúzódik a kemény harc a sötétség hatalmai ellen, mely a történelem hajnalán kezdődött és az utolsó napig fog tartani az Úr tanítása szerint. E harc részeseként az embernek szüntelenül küzdenie is kell, hogy kitarthasson a jóban; és saját belső egységét csak Isten kegyelmének segítségével és komoly erőfeszítések árán tudja elérni.. (A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES 37.p.)
– A bűn következményként az ember Istennel való megromlott kapcsolata csak a kegyelem által képes az újbóli virágzásra
Az Istenre irányultságot a bűntől megsebzett emberi szabadság teljesen csak Isten segítő kegyelmével tudja megvalósítani. De mindenkinek számot kell majd adnia saját életéről Isten ítélőszéke előtt, hogy jót vagy rosszat cselekedett-e. (A II. Vatikáni Zsinat GAUDIUM ET SPES 17. )
|
II. János Pál pápa |
– A gazdag ifjú az evangéliumban önmagától képtelen további erkölcsi növekedésre, ehhez Isten kegyelmi ajándékára van szüksége
Nem tudjuk, hogy az evangéliumi ifjú mennyire fogta föl Jézus első válaszának – „ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat” – mély és igényes tartalmát; az azonban bizonyos, hogy az odaadás, melyet az ifjú kifejezett az erkölcsi törvények teljesítésében, az a termő föld, amelyben csírázni és növekedni tud a tökéletesség utáni vágy, azaz a törvények tartalmának teljes megvalósulása Krisztus követésében. Jézus beszélgetése az ifjúval segít minket abban, hogy megértsük a tökéletességre meghívott ember erkölcsi gyarapodásának föltételeit: az ifjú, aki megtartotta az összes parancsolatokat, alkalmatlannak mutatkozik arra, hogy a saját erejéből megtegye a következő lépést. Ennek megtételéhez ugyanis érett emberi szabadság – „ha akarod” – és a kegyelem isteni ajándéka – „jöjj és kövess engem” – szükséges. (VERITATIS SPLENDOR II. János Pál. 17.p)
|
Katolikus Egyház Katekizmusa |
– A kegyelem gyógyít, és a megszentelés művének forrása
Krisztus kegyelme Istentől adott ingyenes ajándék, az Ő — Szentlélek által lelkünkbe árasztott — életének ajándéka azért, hogy a bűnből kigyógyítson és megszenteljen minket: ez a megszentelő, más szóval megistenítő kegyelem, melyet a keresztségben kapunk. Ez bennünk a megszentelés művének forrása: „Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg. De mindezt Isten viszi végbe, aki megengesztelődött irántunk Krisztus által.” (2Kor 5,17—18) (KEK 1999)
|
Aquinói Szent Tamás |
– Az ember nem képes az összes isteni parancsokat teljesíteni a gyógyító kegyelem nélkül
De a megrontott természet állapotában az ember nem képes az összes isteni parancsokat teljesíteni a gyógyító kegyelem nélkül. Másik módon a törvény parancsait teljesíteni lehet nemcsak a cselekedetek lényege szerint, hanem a cselekvés módját illetően is: úgy, hogy szeretetből jöjjenek létre. Így kegyelem nélkül sem az eredeti épség, sem a megrontott természet állapotában nem képes az ember a törvény parancsainak teljesítésére. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, I-II, q. 109, a. 4)
– Az írott törvény a természettörvény javítására adatott mivel a természettörvény egyesek szívében bizonyos részeit illetően megromlott
Az írott törvény a természettörvény javítására adatott, mivel az írott törvény pótolta azt, ami a természettörvényből hiányzott, vagy mivel a természettörvény egyesek szívében bizonyos részeit illetően megromlott, és ennek következtében azok jónak vélték azt, ami természeténél fogva rossz, és az ilyen romlás javítást igényelt. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, I-II, q. 109, a. 3)
– Az egyéb másodlagos parancsokat illetően pedig a természettörvény kitörölhető az emberek szívéből , vagy a téves meggyőződések miatt, vagy a ferde szokások és megromlott készségek következtében.
A természettörvényhez elsődlegesen bizonyos legegyetemesebb parancsolatok tartoznak, amik mindenki számára ismertek. Bizonyos sajátosabb másodlagos parancsolatok pedig az elvekhez közeli következtetések. A természettörvény egyetemes elvei tehát egyetemesen semmiképpen sem törölhetők ki az emberek szívéből. Kitörölhetők mégis az egyedi cselekvés során, amennyiben a nemi vágy vagy valami más szenvedély megakadályozza az értelmet abban, hogy alkalmazza az egyetemes elvet az egyedi cselekvésre, amint fentebb mondottuk. Az egyéb másodlagos parancsokat illetően pedig a természettörvény kitörölhető az emberek szívéből, vagy a téves meggyőződések miatt, amint spekulatív téren is tévedések fordulnak elő a szükségszerű következtetésekkel kapcsolatban; vagy a ferde szokások és megromlott készségek következtében, ahogy egyes népeknél nem tekintették a rablást bűnnek, (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, I-II, q. 109, a. 6)
|
Szentírás |
A bűn vezeti az ember szívét gonoszságra
Mindaz, aki bűnt cselekszik, gonoszságot is elkövet, mert a bűn gonoszság. (1Jn 3, 4)
|
II vatikáni zsinat (XXI. egyetemes) |
– A bűn következményeként megromlott társadalmi berendezkedés ellátja az embert mindig újabb kísértésekkel.
Ahol pedig a dolgok rendjét a bűn következményei megzavarják, ott a születésétől fogva rosszra hajló ember új meg új kísértésekkel találkozik, és ezeket csak a kegyelemtől támogatott szüntelen erőfeszítésekkel küzdheti le. (Vatican Council II. Pastoral constitution Gaudium et spes, no. 25, December 7, 1965)
V. – A bűn elűzi kegyelmet, és elpusztítja a békét
|
Aquinói Szent Tamás |
– A bűn száműzi a megszentelő kegyelmet, amely nélkül a béke nem igazi, hanem csak látszólagos
Bűn nélkül senki sem esik ki a megszentelő kegyelem állapotából. A bűn miatt elfordul attól, ami neki igazán megfelelő, hogy végül olyat tegyen, ami neki nem megfelelő, így a vágya elsősorban nem a valódi végső jóhoz tapad, csupán bizonyos látszólagos jóhoz. Emiatt a megszentelő kegyelem nélkül a béke nem igazi csak látszólagos. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, q.II-II 29, a. 3, ad. 1)
– Az erény és a kegyelem java a bűn által teljesen megszűnik
Van továbbá az erény és a kegyelem java, ennek úgyszintén megvan a maga módja, fajtája és rendje, és ez teljesen megszűnik a halálos bűn által. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, I-II, q. 85, a. 4)
– A bűn által sérül az emberi léleknek az isteni fénnyel való kapcsolata
Tehát azt kell mondanunk, hogy a bűnös cselekedet után semmi más pozitívum nem marad meg a létekben, csak a készség vagy a hangoltság, de megmarad valami privativ módon: az isteni fénnyel való kapcsolat hiánya. (Saint Thomas Aquinas. Summa Theologica, I-II, q. 86, a. 2, ad. 1)
|
XVI. Benedek pápa |
– A bűn: a béke progresszív elutasítása
Az emberiség képes legyőzni ezt sötét progresszív gondolkodást, a béke elutasítását, ami a bűn minden formájában jelen van. (Benedict XVI. Message for the celebration of the XLVI World Day of Peace, no. 3, January 1. 2013)
– Csak a megváltás által képes az ember legyőzni a béke fokozódó elutasítását, csak így lehet hiteles béke teremtő
Ahhoz, hogy hitelesen építsük a békét, alapvető fontosságú az odafigyelés a transzcendens dimenzióra és az Istennel, az irgalmas Atyával folytatott folyamatos párbeszéd, amelyben az ember kéri a megváltást, amelyet elnyert számunkra Isten Egyszülött Fia. Így lehet képes az ember legyőzni a béke elhomályosításának és tagadásának a csíráját, amely maga a bűn, annak minden formájában: az önzés, az erőszak, a kapzsiság, a hatalomvágy, az intolerancia, a gyűlölet és az igazságtalan társadalmi szerveződések. (Üzenet a 2013. évi béke világnapra XVI. Benedek pápa 3.p.)
|
II. János Pál pápa |
– A földi béke mindig kihívást jelent, mert a bűn jelen van az ember szívében
A keresztények számára a béke a földön mindig kihívást jelent, mert a bűn jelen van az emberek szívében. (John Paul II. Message for the celebration of the XV World Day of Peace, January 1, 1982)
– A háború a bűnös emberi szívből születik
Igen, a háború az ember bűnös szívéből születik, amióta a féltékenység és az erőszak eltöltötte Káin szívét, amikor az ősi bibliai elbeszélés szerint találkozott testvérével, Ábellel. Nem azt jelenti ez, hogy még ennél is súlyosabb szakadással állunk szemben, amikor az ember alkalmatlanná válik arra, hogy elfogadja mi a jó és a rossz, az élete értékét, amelynek Isten a forrása és a garantálója? Nem ez magyarázza az emberi szív sodródását, amikor kudarcot vall, hogy békében legyen embertársával az igazság alapján, a becsületesség szellemében és a szív jóságával? (John Paul II. Message for the celebration of the XVII World Day for Peace, January 1, 1984)
Folytatjuk..
A folytatásban (fordítás alatt): II. rész – Krisztus a Béke Fejedelme; III. rész – Béke és az Iszlám