Átfogó elemzés az egyház jelenlegi helyzetéről

Egyik kedves olvasónk küldte a következő témákról szóló cikket, amely válogatás különféle blogokból, honlapokról.

Miket tartalmaz az írás?

  • Bergoglio pápasága
  • A X. Pius papi közösség vezetőjének a véleménye Bergoglio pápaságáról
  • Elképzelhető, hogy a Gondviselés két pápát, illetve egy igazi és egy ellenpápát ad! (Dr. Balogh Sándor gondolatai)
  •      Malachi Martin: hogyan tervezték meg a pápa lemondatását
  •      Don  Gobbi atya az egyházi szabadkőművességről
  •      Don Gabriele Amort atya a sátán tevékenységéről az egyházban
  •      Papok, egyháziak felelőssége (lásd a félkövérrel kiemelt részeket!)

Kedves Barátaim!

Az alábbi Fellay cikk elolvassa után, sok imádság, elmélkedés, olvasás (pl a közel 650 oldalas Malachi Martin könyv), kutatás és levelezés eredményeként született meg az alábbi reakcióm Ferenc pápaságával kapcsolatban.

Reakcióm nem csupán egyéni vélemény, hanem három katolikus pap, Malachi Martin, Gobbi atya, és Don Amorth irásain alapszik, és VI Pál pápa és Szent Pál  mellett a Szűzanya és maga Jézus szavai állnak mögötte.

Nagy a felelősségünk, hogy mindenhova eljusson a figyelmeztetés, így kérlek, szívleld meg, te is elmélkedj rajta imádságos lelkülettel, és továbbítsd barátaidnak és illetékes lelkipásztoroknak.

Azt azonban fontos megjegyezni, hogy írásom célja nem eldönteni, hogy Ferenc igazi vagy ellenpápa, csupán kimutatni, hogy a lemondás szabadsága a kulcs kérdés, amit csak Isten tud eldönteni, és felvetni illetve elemezni a lehetőségeket és variációkat a Szentírás és magán kinyilatkoztatások szellemében, hogy tisztán lássunk, és megmaradjunk a hitben. Mindenki a lelkiismeretében döntse el, hogy mit hisz és kit követ.

Azonban bármit is hisz valaki Ferencről, azt hinni, hogy minden rendjén megy az Egyházban, vagy hogy egy normális, a múltban  is előfordult és emberileg kezelhető krízisről van szó, szerintem bűnös hanyagság, és csak az alább feltárt evidenciák teljes tagadása révén tartható fenn.

Szeretettel Krisztusban,

Dr. Balogh Sándor

Christus vincit

Fellay püspök végre megszólalt

A Pius Közösség frontális támadása Ferenc pápa [?] ellen

Bernard Fellay püspök a hétvégén frontális támadást intézett Ferenc pápa [?] ellen. Az elmúlt hét hónapban az FSSPX (Fraternité Sacerdotale Saint Pie X = Szent X. Pius Papi Közösség) hallgatásba burkolózott, és csendben figyelte az új pápa [?] pontifikátusát és irányvonalát. Úgy tűnik, hogy mostanra a közösség minden reményt feladott a Rómával való egyességgel kapcsolatban. Ezt a következtetést vonta le a megfigyelésekből Fellay püspök egy Kansas City-ben megtartott konferencián, ahol Ferenc pápát [?] „valódi modernistának” nevezte. Ez olyan vád, mellyel ebben a formában még soha nem illettek egyetlen pápát sem….

A rendfőnök „nagyon borzasztó időkről” beszélt, melyek szerinte most uralkodnak. Az egyház helyzetét Fellay püspök „valódi katasztrófának nevezte, és a mostani pápa [?] mindent tízezerszer rosszabbá tesz”. XVI. Benedek pontifikátusának kezdetén, folytatta Fellay püspök, ő ezt mondta: „Az egyház válsága folytatódik, de a pápa megpróbálja a féket meghúzni. Azt is mondhatjuk, hogy az egyház tovább esik lefelé, de ejtőernyővel. Ferenc pápa [?] kezdetével ezt mondom: ő levágja az ejtőernyőt, és begyújtott egy rakétát, hogy a szabadesést meggyorsítsa”, mondta Fellay püspök.

„Ha a mostani pápa [?] úgy folytatja tovább, ahogy elkezdte, az egyház kettészakad. Minden felrobban. Az emberek akkor ezt fogják mondani: lehetetlen, hogy ez pápa, mi nem fogadjuk el őt. Mások azt fogják mondani: várjunk, tekintsük pápának, de ne kövessük…” – folytatta Fellay püspök.

Úgy tűnik az utóbbi a rendfőnök álláspontja is: „Isten annyival nagyobb, mint mi, és Ő ezen nem perfekt papokon keresztül is tud működni”. De csak akkor szabad őket követni, „ha az igazságot mondják”, és akkor nem, ha csak „szemetet” kínálnak. Fellay püspök fejtegetéseit azzal zárta, hogy a Pius Közösség számára azt jelentené az uralkodó pápa [?] követése, hogy „hitünket veszélyeztetjük”.

A rendfőnök a múlt évben meghiúsult kiegyezésről is beszélt: „Annak láttán, ami most történik, hálát adunk Istennek, hogy az elmúlt évben mindenfajta kiegyezéstől megóvott bennünket. És azt mondhatjuk, hogy a rózsafüzér-hadjárat egyik gyümölcse volt, hogy ettől a szerencsétlenségtől megvédett minket.”

*****

Lehet, hogy két „pápa” a megoldás?

Dr. Balogh Sándor

Ferenc pápával kapcsolatban két tényezőt kell figyelembe venni: a tényeket és az aposztáziára vonatkozó szentírási hivatkozásokat egyrészt, és az Egyházra és a pápaságra vonatkozó katolikus tanítást, illetve a Jézus Egyházának és Jézus helynökének kijáró hitet, bizalmat és tiszteletet másrészt.  Sajnos, az utóbbi akadályozni látszik az elsőből levonható és levonandó következtetést. A Jézus helynökének kijáró tisztelet miatt nem tudunk szembenézni a tényekkel, csak he felismerjük, hogy rendkívüli időket élünk, és rendkívüli eszközöket kell használni.

A tények egyre félreérthetetlenebbül egy hamis pápa irányába mutatnak. Ugyanakkor pont azok, akik legjobban hisznek az Egyházban és a pápaságban, nem tudják elfogadni a lehetőségét egy hamis pápának, aki romlásba viszi az egész Egyházat.

Nem vagyok hivatott, és írásomnak célja nem eldönteni, hogy Ferenc igazi pápa vagy sem. Csupán azt szeretném elvben kifejteni, hogy ha Ferenc NEM lenne igazi pápa, az nem szükségkép ellenkezik Isten akaratával. Isten nemcsak megengedhet hamis pápát, hanem az kifejezetten összeegyeztethető a Szentírással és az ekléziológiával. Sőt, egy hamis pápa mentheti meg az Egyház és a pápaság igaz, szent, katolikus, és apostoli jellegét az utolsó időkben, amennyiben az aposztázia nem egy érvényes pápa alatt illetve vezetésével történik.

Szent Pál ezt irta 2Tessz 2,3-4-ban:

előbb be kell következnie az elpártolásnak, és meg kell mutatkoznia a bűn emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek, 4aki mindenek fölé emelkedik, amit Istennek és szentnek neveznek. Sőt, Isten templomában foglal majd helyet, és istennek akar látszani.

Szent István társulat kiadásban a következő magyarázatot találjuk ezzel kapcsolatban:

2Tessz 2,3: Az apostol itt körülbelül ugyanazt mondja, amit Krisztus hangoztatott (Mt 24; Mk 13), hogy az Egyháznak a világ vége előtt még küzdelmes földi története lesz. Számolni kell azzal, hogy lesz hitehagyás és szakadás az Egyházban, sőt a gonoszság néha nyomasztólag felülkerekedik. Az utolsó időkben ezek a jelek még feltűnőbbek lesznek.

 Jézus is megkérdezte tanítványait, „Amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?” (Lk 18,8)

Ha valóban elérkeztünk az utolsó időkhöz, ami sok jel szerint nagyon közel lehet, mi lesz a szerepe a pápának? Mint az Egyház látható feje, a hittagadók élére áll, vagy a hithű maradékot fogja erősíteni mint a jó pásztor?  Esetleg vértanú lesz mint sok más pápa, és igy ad példát a híveknek?

Az Egyház tanításával, Szent Pál írásával az aposztáziáról, és a pápa hivatásával az a lehetőség fér össze legjobban, hogy az aposztáziát, a szakadást egy álpápa, ellenpápa vezeti, míg a hit-hűek élén az igazi pápa áll, vagy legalább is az igazi pápa inkább feladja hivatalát, de nem tagadja meg a hitet. Hogy helyesen cselekedett-e, egyedül a jó Isten tudja megítélni.

Elképzelhető, hogy a Gondviselés ezért két pápát, illetve egy igazi és egy ellenpápát ad!

Mert ehhez két pápa kell, egy igazi és egy ellenpápa. Ez úgy lehetséges, hogy ha a pápa lemondása érvénytelen, akkor az utód, azaz a második pápa választása is érvénytelen, mert nincs igazi üresedés. Az Egyházjog szerint a pápa lemondása csak akkor érvényes, ha teljesen szabadon mond le. Ha valami módon lemondatják, a lemondás érvénytelen. Tehát az új pápa ellenpápa, azaz nem igazi pápa, tehát nem okoz problémát, ha a hitehagyók élére áll, míg a valódi pápa, esetleges üldöztetés ellenére, a hívek élére áll, vagy legalább is passzív lesz. Ha pedig az érvényes pápa meghal vagy vértanú lesz, az érvénytelenül választott pápa még mindig érvénytelen pápa marad.

Hogy a pápa szabadon, illetve mennyire szabadon mondott le, kényes kulcskérdés. Először is, nincs földi hatalom ami ezt megállapítja vagy eldönti. Csak Isten, aki látja a szívek mélyét, tudja. Halandó emberek a saját lelkiismeretükre kell, hogy hallgassanak ebben az esetben. A fenti cikkben Fellay püspök úr is csak modernistának nevezi Ferencet, de nem mondja ki, hogy érvénytelen pápa. Azonban a kérdés nem az, hogy Ferenc jó pápa vagy rossz pápa. Abban a tradicionális katolikusok egyetértenek Fellai püspök úrral, hogy Ferenc legalább is rossz pápa. A kérdés inkább az, hogy Ferenc igazi, érvényesen választott pápa-e, mint Benedek utóda.

Nézzük tehát a tényeket.

Malachi Martin hires THE WINDSWEPT HOUSE, egy „Vatikán Novel,” alcimű kötetben, regény formájában irja le, felismerhető álneveket adva a főszereplőknek, hogy hogyan fogják „szabadon” lemondatni a pápát. Bár a párbeszédek és a kisebb események valószínűleg kitaláltak, a főbb eseményeknek és az általános vonal, Malachi Martin szerint, 85-95 százalékban igaz. Azonban a lényeg nem az, hogy történelmileg mennyire tényszerű, a fontos az, hogy az utóbbi években minden aszerint történik, amit Martin megirt. Tehát akár pontos történelem, akár bevált jóslat, esetleg titkolt magánkinyilakoztatás, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azonkívül, mint látni fogjuk, az exorcista Amorth atya véleménye és a Szűzanya üzenete Don Gobbi révén, teljesen alátámasztják Martin fő tézisét, hogy a Vatikánt megszállta a Sátán, aki meg akar szabadulni Jézus törvényesen választott és uralkodó pápájától. A jóváhagyott La Saletti jelenések üzenete, hogy „Róma elveszti a hitet és az Antikrisztus székhelye lesz” beteljesedett. („Rome will lose the Faith and become the Seat of Antichrist,” http://www.rosesfromheaven.com/virginmary/LaSalette.html, lásd még http://apologetica-hitvedelem.blogspot.com/2012/08/a-la-salette-jovendoles-1846.html)

Martin ezt adja egyik fő összeesküvő szájába:

„Arról van szó, hogy mikor azt mondjuk, hogy a pápát rávesszük a lemondásra,  a lemondatást rafináltan [subtle] kell értelmezni. Arról van szó, hogy a világon minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk. A leghatásosabb eszköz lesz a visszafordíthatatlan események nyomása és visszafordíthatatlan erővonalak teremtése. Olyan eseményeket és erővonalakat kell kidolgozni, amelyek lehetetlenné teszik, hogy [a pápa] bármit is csináljon. Lemondás lesz az egyedüli megoldás számára.” (angol kiadás, 131 oldal)

A tragédia az, és ez mutatja, hogy Isten megengedte az események ilyen fordulatát, hogy 1996 óta két pápa elolvasta, hogy mi történik az orruk alatt, és egyik sem tudta megállítani az erjedési folyamatot. Ugyanez a két pápa olvashatta a Szűzanya üzenetét.  1993. december 31­, az év utolsó éjjelén Milánóban, Nagy az én aggodalmam címmel, Gobbi atya által adott üzenetében ezt mondja a Szűzanya:

„Nagy az én aggodalmam, mert az én Egyházam a gonosz erők hatalmában van, amelyek veszélyeztetik, és megkí­sérlik belülről lerombolni.

A Szabadkőművesség magába az Egyház belsejébe he­lyezte – ahol Fiam, Jézus Helytartója székel – saját köz­pontját, ördögi hatalmával együtt, és innen terjeszti ki go­nosz  befolyását a világ minden részére.

Most is az övéi árulják majd el az Egyházat, kegyetlenül fogják üldözni és vérpadra ítélni.

Én látom, hogy a véres üldözés már az ajtók előtt van, és mennyien szóródnak szét közületek e szörnyű  orkán heves viharától.” (Máriás Papi Mozgalom  kiadása: Üzenetek. Gobbi atya közvetítésével: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz)

Két pápa is olvasta nem csak a Gobbi atya féle üzenetet és Malachi Martin leírását, hanem VI Pál intését a Sátán füstjéről, ami nem csak játék volt a szavakkal, hanem halálosan komoly figyelmeztetés, hogy a Vatikánba befurakodott a Sátán, ott van a Szabadkőművesség világközpontja, és egyes kuriális bíborosok a pápa lemondatásán dolgoznak.

A két pápa mégsem csinált rendet, illetve nem tudott rendet csinálni a Vatikánban. VI. Pál pápa szavaival, annyira befújta a Sátán füstje a Vatikánt, hogy a két pápának együtt nem volt akkora hite (vagy hatalma?!), hogy bevigyen egy ördögűző papot a Vatikánba, és kiebrudalja onnan a Sátánt. Azonban nem, hogy nem vitték be, az ördögűzés liturgiáját teljesen hatástalanná tették, és még csak be sem engedték őket a Vatikánba. Íme, egy híres exorcista tanúvallomása:

„Kérdés: Don Amorth, a sátánizmus egyre inkább terjed. Az új rítus megnehezíti az exorcizmust. Nem engedték meg, hogy az exorcisták részt vegyenek a pápai audiencián a Szent Péter téren. Mi történik itt?
Amorth atya: A Sátán füstje mindenhová behatolt. Talán azért nem voltunk kívánatosak a pápai kihallgatáson, mert attól féltek, hogy ennyi exorcista együtt el tudná űzni az ördögök légióját, akik behatoltak a Vatikánba.

Kérdés: Tréfál?
Amorth atya: Lehet, hogy így annak hangzik, de nem tréfa. Nem kételkedem abban, hogy a Sátán éppen az Egyház vezetőit célozta meg leginkább, mint ahogyan a politikai és gazdasági élet vezetőit is.

Kérdés: Azt akarja ezzel mondani, hogy a háborús taktikához hasonlóan a Sátán azt akarja, hogy az ellenfél tábornokai álljanak át a seregébe?
Amorth atya: Hát ez egy hasznos stratégia. Mindig újra bevetik, mindenekelőtt akkor, ha az ellenfél gyengén tud védekezni. S a Sátán is ismeri és használja ezt. De hála Istennek, itt van még a Szentlélek, aki oltalmazza az Egyházat: „A pokol kapui nem vesznek erőt rajta”. A bukások, az árulások ellenére sem. Ez nem kell, hogy bárkit is meglepjen. Az első áruló egy apostol volt, aki igen közel állt Jézushoz: Iskarióti Judás. De az Egyház megy tovább a maga útján. Megoltalmazza a Szentlélek, s ezért a Sátán törekvései csak rész-sikereket szereznek a számára. A Sátán minden bizonnyal meg tud nyerni egy-egy csatát, fontosakat is, de sohasem a háborút.” A híres exorcistával, Don Gabriele Amorth-tal készült ez a beszélgetés, aki megalapította az Exorcisták Nemzetközi Szövetségét)

Martinnal egy másik könyvével kapcsolatosan történt interjúban az interjú vezető megjegyzi, „az Egyháznak az a tanítása, amelyet a modern teológusok elsőként vetettek el, a sátán, az ördögök és a pokol létezésébe vetett hit volt,” amelyre Martin ezt válaszolja:

„Így van. Ez a valaha végzett legjobb propagandamunka. A sátán nem létezik, de öljük a gyermekeket, mielőtt megszületnek. Hozzuk létre az életút harmadik fajtáját. Ez az emberi jogokra épül. A homoszexuálisoknak ugyanolyan jogokat, mint a heteroszexuálisoknak! Fogadtassuk el a homoszexuálisok házasságát! Használjuk a fogamzásgátlókat, mert az egész emberiség javát szolgálja, ha megfékezzük a szaporodást! Az nem igazán számít, hogy az indonéziaiak legyilkolják Kelet-Timor lakosságát. Ez nem zavar bennünket. A sátán mindenütt ott van! Ott van, és felkelti az emberekben az ésszerűség, a tolerancia és a fanatizmusmentes szemléletmód igényét. Minden ember a maga törvényei szerint él, és minden értelem önmagának az irányítója. Ez a leghatékonyabb propaganda. Hát az ördög, a szarvakkal, koszos farokkal, sárga szemekkel bíró, hóna alatt mocskos könyveket hordó régi figura, aki a bokor mögé bújva mondja: „Gyere ide, és mutatok neked valami bűnt” – az hol van? Ó nem, ez mítosz csupán. Babona. Mindig is az volt. Ez angyali intelligencia, sokkal hatalmasabb, mint bármely emberi intelligencia lehetne. Angyali intelligencia, amely élethalálharcban áll az egyetlen emberrel, aki Isten: Jézussal.”

(http://utolsoidok.com/2013/11/03/malachi-martin-a-kiforgatott-katolicizmus-1-resz/)

Tavaly nyáron otthon, egy előadásom után, egy idős, nyugalmazott evangélikus  lelkész megjegyezte, hogy a Sátán legnagyobb hazugsága nem az, hogy „nincs Isten”, hanem az, hogy „nincs Sátán.”

Lássuk tehát, mi történ Benedek pápa lemondása előtt, milyen visszafordíthatatlan eseménysorozat és erővonalak működtek? A különböző országokban felfedett sex botrányok után sorozatban jöttek a vádak, hogy pápa, még bíboros korában, semmit sem tett azok megfékezésére. Majd jöttek a hírek és cikkek, hogy egyes vatikáni bíborosok is sex orgiákban vesznek részt, és a pápa nyilván nem tett ellenük semmit. De azt már nem hozták nyilvánosságra, hogy a pápa olyan bíborosokkal és vatikáni adminisztrátorokkal lett körülvéve, akik a pápa minden lépését megakadályozták.

Benedek pápa keze meg volt kötve, ahogy azt Martin megjósolta 1994-ben, és mintegy a vatikáni Kúria erkölcsi fogja volt. Hogy a pápa keze mennyire meg volt kötve, mutatja az SSPX ügy. Benedek vissza akarta hozni őket, de a Kúria nem engedte. Hónapokig húzódott az ügy, és végül a Kúria akarata valósult meg! Benedek lemondott anélkül, hogy rendezte volna a SSPX ügyet. Ráadásul jött az EU-tól a fenyegetés, hogy XVI Benedeket letartóztatják, és figyelmeztették az olasz kormányt, hogy ne merje védeni a pápát.

A lemondás „szabadságának” kérdését tovább bonyolítja, hogy mi történhetett volna, ha nem mond le, hanem megölik? Nem ő lett volna az első pápa, aki mártírhalált halt, de halálával a lázadók elérték volna céljukat. Lett volna egy üresedés, és a bíborosok érvényesen választottak volna pápát, aki aposztáziába viszi az Egyházat. Ha nem mond le és tovább marad pápa és letartóztatják, nem tudott volna kormányozni még úgy sem, mint addig. A bíborosok azt csináltak volna, amit akarnak. A letartóztatási parancs után az sem lett volna megoldás, hogy egy titkos helyre, mondjuk egy megbízható németországi kolostorba vonul, és onnan meneszti a vatikáni, neki nem engedelmeskedő bíborosokat és bürokratákat. Egyrészt azért nem, mert az elfogatási parancs ott is utoléri, másrészt a bíborosok még úgy sem hajtották volna végre utasításait, mint addig, és EU támogatással megtartották volna pozíciójukat. Az EU ugyan úgy a Sátán kezében van, mint a mai Vatikán. Viszont ha a kényszernek enged és lemond, akkor biztosítja, hogy marad egy érvényes, aránylag hithű pápa, ha a Gondviselésnek szüksége lesz rá. Hogy így volt-e, és hogy igaza volt-e, csak a jó Isten tudja.

Martin szerint a fenti lemondatási tervet persze abban a biztos meggyőződésben hozták, hogy a kuriális összeesküvő bíborosoknak van elég befolyásuk, hogy a konzisztórium nekik tetsző, velük együttértő illetve engedelmeskedő pápát válasszon. Ferenc a pápa címet viseli és azt a szerepet játssza ugyan, de hatalomban és viselkedésben, mint Róma püspöke, egy lesz a sok püspök közt (primus inter pares) Ezt az álláspontot kifejezte közvetlenül megválasztása után: a bíborosok szokásos gratulációját nem a pápai trónon fogadta, ahogy szokás volt, hanem állva, mint továbbra is egyenlő a többi bíborossal. Egyesek ezt csak stílus változásnak tekintik, mások szerint ennek mély dogmatikai jelentősége van. Ez a pápa felsőbbsége elvnek abrogálását mutatja, amit később más jelek is mutatnak. Következéskép a püspökök azt csinálnak és tanítanak, amit akarnak, az adminisztrációt pedig a bíborosok végzik (persze a pápa nevében), és az igazi hatalom az ő kezükben lesz, ahogy azt Malachi Martin megírta.

Az utolsó pápaválasztással kapcsolatban ajánlatos még elolvasni az ugyancsak Malachi Martin könyvében leirt aktuális sátáni liturgiát, aminek megtörténtét az akkor kilenc éves Ágnes, a rituálisan megerőszakolt kislány felnőtt korában megerősítette (lásd második részt itt: http://uzenete.blogspot.com/2013/06/malachi-martin-vegido-elojelei.html; a forditásból Ágnes esetét kihagyták, de az eredetiben részletesen le van irva)

Ezek után, mindenki maga döntse el, hogy szabadon mondott-e le a pápa, érvényes volt-e lemondása, volt-e valódi üresedés a pápai trónon, és Ferenc érvényesen viseli-e a pápai címet? Érdekes, hogy még az általában Ferenc ellenes Katolikus Honlap sem tagadja nyíltan, csak megkérdőjelezi Ferenc pápaságát így: Ferenc pápa [?].

Azonban bármiképp is dönt valaki, senkinek nincs biztos tudomása és főleg felhatalmazása, hogy Ferencet érvénytelen pápának nyilvánítsa. Viszont az minden katolikusnak kötelessége, hogy ellenezzen, vagy legalább is megkérdőjelezzen minden olyan tant, intézkedést, vagy tevékenységet, bárkitől is jöjjön az a pápa nevében, ami ellenkezik az Egyház kétezer éves tanításával és dogmáival, a Szentírással, vagy az apostoli hagyománnyal.

Ha Ferenc nem igazi pápa, a Sátán van olyan okos, hogy nem engedi, hogy téves tant nyilvánítson Ex Cathedra dogmának, vagy bevett dogmát kifejezetten megszegjen. Legfeljebb elferdítve értelmezi, amit figyelni kell. A Katekizmus az aposztázia lényegét abban látja, hogy „az embereknek problémáik látszólagos megoldását kínálja föl cserébe azért, hogy elpártoljanak az igazságtól” (675. par.) Ez „az Egyház utolsó próbatétele”- elhitetni az emberekkel, hogy mennyei boldogság helyett az igazi boldogság itt van a földön, ebben az életben.

Az Egyház tanaiban látszólag szinte semmit nem változtatnak, ugyan úgy járhatsz misére, bár a mise nem ugyanaz, ugyan úgy keresztelnek, esketnek, mintha mi sem történt volna. Az átlag hívő észre sem veszi, hogy nem a katolikus hitet kapja. Szinte észrevétlenül, csak a lényeg változott. Nem rosszat ígérnek, csak mindig a kisebb jót, a nagyobb jó kárára: a természetfeletti üdvözülés helyett természetes boldogság elérése lett az emberiség és az Egyház célja. Eszerint Jézus azért halt meg a kereszten, hogy mindenki jól éljen itt a földön. Persze ezt nem így mondják, de ezt hiszik és burkoltan ezt tanítják, ez van a háttérben. Ez a Nagy Hazugság, a végső aposztázia, amely előkészíti az Antikrisztus és az Alvilág Fejedelmének az evilági uralmát.

Malachi Martin szerint az Egyháznak ebben fontos szerepet szánnak. A könyv egyik fő szereplőjének ezt adja a szájába: „Mi mind értékeljük az Egyházat… De ennél többről van szó .A Római katolikus Egyház felmérhetetlen érték számunkra.  Egy legfontosabb érték mint stabilizáló tényező, társadalmilag, politikailag, és etikailag… Mindenek felett, az Egyház nélkülözhetetlen („Sine qua non”) az Új Világrend létrehozásához.” (104. o). Ezzel kapcsolatban Mastroianni (vagyis Casaroli) bíboros szájába adja ezt a megjegyzést: az Egyház „egyetemes jellege, és a kulturális stabilitás, ami ezzel jön, felmérhetetlen értékű lesz az emberiség új, földi életterében.” (44. o). Ez lesz az egyik Nagy Hazugság, mikor a pápa, Vatikán, a püspökök és papok az Antikrisztust támogatják, Jézus nevében, és a hívek milliói követik. A Vatikánt is befogták a globalizmus szekerét húzni.

A hithű egyházi személyek és intézmények, akik függő viszonyban vannak az egyházi felsőbbségekkel, különösen kényes helyzetben vannak. Ilyen függő személyeknek és intézményeknek szigorúan korlátozni kell kritikájukat a tévedések kiigazítására, hogy híveik és követőik ne fertőzött tanokat, hanem Krisztus tiszta tanítását kapják. Figyelmeztetniük kell a híveket a lehetőségre, hogy a Jézus (Lk 18,8) és Szent Pál (2 Tessz 2,3) által kilátásba helyezett aposztázia már folyamatban lehet, anélkül, hogy Ferencet minősítsék. Készítsük fel a híveket, hogy ne lepődjenek meg, ha téves tanok jönnek fentről, és báránybőrbe bújt farkasokkal találkoznak.

Itt meg kell jegyezni, hogy Malachi Martint mint jezsuitát a rend a Vatikánhoz osztotta be, de mikor látta, mi megy végbe a Vatikánban, tanácsosnak látta a pápa engedélyével kilépni a rendből [de megmaradt papnak], hogy rendi felettesei, rendi engedelmességre hivatkozva, meg ne akadályozhassák írásainak kiadását. Ezért VI. Pál feloldotta az engedelmességi esküje alól. (lásd http://utolsoidok.com/2013/11/03/malachi-martin-a-kiforgatott-katolicizmus-1-resz/)

Az egyháziaknak kötelességük mindent megtenni, hogy híveik ne kerüljenek az Antikrisztus hálójába! Óriási felelősség van a vállukon. Isten előtt felelősek a rájuk bízott juhokért. Minden katolikus, aki elfogadja az Antikrisztust, az ő lelkükön szárad. Nincs olyan egyházi vagy erkölcsi törvény, hogy nem szabad felfedni, hanem szemet kell hunyni tévtanok fölött, ha az a Vatikánból jön. A jó pásztor védi juhait akár milyen báránybőrbe is bujtatott farkas közelit.

Sajnos, eljött az idő, hogy a régi mondást, Roma locuta, causa finita, azaz Róma beszélt, az ügy le van zárva, át kell értelmezni. Most, ha Róma beszél, jó lesz ha utánanézel, megegyezik-e a hagyományos tanokkal, Jézus beszél-e a Vatikánból, vagy az oda beköltözött Sátán.

Azonban egy nem változott. Benedeknek is, Ferencnek is, akár igazi, akár ellenpápa, szüksége van imánkra. Különösen fontos imádkozni XIII. Leó pápa imáját Szent Mihály Arkangyalhoz, hogy segítse meg az Egyházat, és segítsen meg mindnyájunkat, felismerni az Antikrisztust és sikeresen ellenállni neki. Itt már csak a jó Isten és angyalai segithetnek.

”Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen.”

Ne felejtkezzünk el Boldogasszonyunkról sem, hozzá is kell, hogy fohászkodjunk: Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya. Keservét a búnak-bajnak eloszlatni van hatalmad. Hol ember már nem segíthet, a Te erőd nem törik meg. Hő imáit gyermekidnek, nem, Te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy. Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya, Ámen.

És végül ne felejtkezzünk meg a személyes engesztelésről, és imádkozni, hogy a Normafai Engesztelő Kápolna mielőbb elkészüljön.