| 5. A lelkiismereté az utolsó szó abban, hogy mi a jó és mi a rossz? |
Ki dönti el, hogy mi a jó, és mi a rossz? Bárki lelkiismerete?
Forrás: http://en.denzingerbergoglio.com/who-decides-what-is-good-and-evil-each-ones-conscience/
‘Lelkiismeret, lelkiismeret! Isteni ösztön. Halhatatlan és mennyei hang. Biztos vezére egy olyan lénynek, aki tudatlan és korlátolt, de értelmes és szabad. Tévedhetetlen bírája jónak és gonosznak, amely az embert Istenhez hasonlóvá teszi.’ Úgy, mint Jean-Jacques Rousseau tette 250 évvel ezelőtt, Ferenc pápa és az ateista, szocialista újságíró – sajátos fókuszba állítják az egyén önmeghatározásának tövises kérdését.
FERENC: 
Mindenek előtt, te azt kérded, hogy a Keresztények Istene, megbocsát-e azoknak, amik nem hisznek Istenben, és nem keresik a hitet. Adva lévén a kiindulás, és ez alapvető, hogy az isteni irgalom végtelen azok felé, akik hozzá fordulnak őszinte és bűnbánó szívvel, egy hitetlen számára a kérdés az, hogy engedelmeskedik-e az egyén a saját lelkiismeretének. A bűn létezik olyanok esetében is, akiknek nincs hitük, amikor nem a lelkiismeretükre hallgatnak. Meghallani, és engedelmeskedni a lelkiismeretnek, azt jelenti, hogy dönteni kell, a megismert jó vagy rossz között. A mi jóságos, vagy gonosz cselekedeteink ezen a választáson alapulnak. (Letter to Eugenio Scalfari, September 4, 2013) 2013/documents/papa-francesco
„Mindnyájunknak megvan a maga felfogása a jóról és a rosszról. Az a feladatunk, hogy haladjunk az általunk jónak vélt jó felé.” „És most meg is ismétlem. Mindenkinek megvan a maga elgondolása a jóról és a rosszról, követnie kell a jót, és el kell utasítania a rosszat, ahogyan ő azokat felfogja. Ez elegendő lenne a világ jobbá tételéhez.” (Interview with Scalfari, October 1, 2013) 2013/10/01/news/pope_s_conversation_with_scalfari_english
Jegyzet az angol nyelvű oldalon
Ennek a tanulmánynak a szerzői tisztában vannak azzal, hogy a vatikáni Sajtó Iroda cáfolta azokat az értelmezéseket, amelyek bizonyos médiaforrások fűztek olyan kijelentésekhez, amelyek a Scalfari által készített Ferenc pápa interjúban vannak. Másfelől viszont figyelemre méltó, hogy egyesek, az említett források közül megtalálhatók a Vatikán honlapján (olvasható a cikknél található linkre kattintva) , hivatalos jelleget kölcsönözve ezáltal eme tartalmaknak, látszólag magának Ferenc pápának a jóváhagyásával. Mindezen nyugtalanság és zavar közepette, mi mindig azt gondoljuk, hogy egy igaz tan bemutatása mindig világos kell legyen. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a közönség csak a média által közölt címeket olvassa, és amint tudjuk, az utóbbi gyakran manipulálja az igazságot. Következésképpen belátható, hogy csupán egy kijelentés, miszerint ezen interjúk tartalma nem idézi szó szerint Ferenc pápa szavait, egyszerűen nem elégséges. Ennél fogva, mi azzal a szándékkal közöljük ezt a cikket, hogy tisztázzunk kérdéseket, és irányítsuk a hívőket, ami mindig is célja volt enne az oldalnak, ahogy ezt mi, a bemutatkozó levelünkben ki is fejeztük. Ilyen módon, bárki helyes döntést hozhat, miután elérhető számára az igazság megismerése.
A TANÍTÓHIVATAL TANÍTÁSA
|
Tartalomjegyzék IX Piusz Tévedések a természetes és a keresztény erkölcsi törvényekről XXIII János -Krisztus a történelem középpontja, a jóság abszolút kritériuma. II Vatikáni Zsinat Az Egyház feladata, hirdetni az egy igaz Istent. VI Pál – A lelkiismeret nem az utolsó szó egy emberi tett megítélésében, csak értelmez egy felsőbb szabályt. – A lelkiismeret pedagógiája szükséges, nem mindig tévedhetetlen, se nem objektíve felsőbbrendű. II. János-Pál – Az igazság váltsága abból a kijelentésből származik, hogy az erkölcsi ítélet igaz, csupán abból a tényből kiindulva, hogy az öntudatban gyökerezik. -A Tízparancsolat az emberi természetbe van belevésve. – Egy romboló erő a valódi emberiesség ellen: ha azt mondjuk, mindig kövesd a lelkiismeretedet, anélkül, hogy hozzátennénk, igazat állít az én lelkiismeretem?’ és hogy ‘törekedjek, hogy megismerjem a valót’ . – Szükséges, mindenkinek a saját lelkiismeretét az Egyház tanításának segítségével kialakítani. A Katolikus Egyház Katekizmusa. – A lelkiismeret téves ítéletéért az egyén is felelős lehet
XVI. Benedek – Ha a lelkiismeret követése mindig igazolna, akkor a náci SS-t a Mennyországban láthatnánk.
|
|
II. vatikáni zsinat |
– Az Egyház feladata: hirdetni az egy igaz Istent.
Ezért az Egyház a nem hívőknek az üdvösség örömhírét hirdeti, hogy ismerje meg minden ember az egyedül igaz Istent és akit Ő küldött, Jézus Krisztust, s bűnbánatot tartva térjen meg útjairól.[24] A hívőknek pedig szüntelenül hirdetnie kell a hitet és a bűnbánatot, ezen kívül föl kell készítenie a szentségek vételére, tanítania kell megtartani mindazt, amit Krisztus parancsolt,[25] s buzdítania kell a szeretet, a jámborság és az apostolkodás minden cselekedetére, melyekből nyilvánvalóvá válik, hogy a Krisztus-hívők nem ebből a világból valók ugyan, mégis világosságai a világnak, és megdicsőítik az Atyát az emberek előtt. (A II. Vatikáni Zsin SACROSANCTUM CONCILIUM kezdetű konstitúciója a szent liturgiáról) 1963. december 4.
|
cím |
– Az Egyház feladata: hirdetni az egy igaz Istent.
Ezért az Egyház a nem hívőknek az üdvösség örömhírét hirdeti, hogy ismerje meg minden ember az egyedül igaz Istent és akit Ő küldött, Jézus Krisztust, s bűnbánatot tartva térjen meg útjairól.[24] A hívőknek pedig szüntelenül hirdetnie kell a hitet és a bűnbánatot, ezen kívül föl kell készítenie a szentségek vételére, tanítania kell megtartani mindazt, amit Krisztus parancsolt,[25] s buzdítania kell a szeretet, a jámborság és az apostolkodás minden cselekedetére, melyekből nyilvánvalóvá válik, hogy a Krisztus-hívők nem ebből a világból valók ugyan, mégis világosságai a világnak, és megdicsőítik az Atyát az emberek előtt. (A II. Vatikáni Zsin SACROSANCTUM CONCILIUM kezdetű konstitúciója a szent liturgiáról) 1963. december 4.
|
IX. Piusz |
Tévedések a természetes és a keresztény erkölcsi törvényekről
56. Az erkölcsi törvényeknek nincs szükségük az isteni megerősítésére, és egyáltalán nem szükségszerű, hogy az emberi törvényeket a természetjoggal összhangba hozzák, vagy hogy kötelező érvényüket Istentől megkapják. 57. A filozófia és az erkölcstan tudományának, csakúgy, mint a polgári törvényeknek, el lehet és el kell térniük az isteni és az egyházi tanítástól. (Denzinger-Hünermann 2956-2957. The Syllabus of errors condemned by Pius IX, December 8, 1864) magyar nyelven:Syllabus
|
II. János Pál pápa |
Néhány újabb iskola odáig jutott a szabadság magasztalásában, hogy abszolút értékké tette, a javak forrásává és kezdetévé. Ebben az irányban hatnak azok a tanítások, melyek elveszítik a transzcendencia iránti érzéket, vagy kifejezetten ateisták.
A személyes lelkiismeretet teszik az erkölcsi ítélet legfölső fórumává, mely minden külön indoklás nélkül (kategorikusan) és tévedhetetlenül dönthet a jó és a rossz kérdésében. Az elvet, mely szerint mindenkinek követnie kell a lelkiismeretét, azzal a tévedéssel alapozzák meg, hogy az erkölcsi ítélet azért igaz, mert a saját lelkiismeretből fakad. Így azonban az igazság követelménye szertefoszlik, s átadja helyét az őszinteség, a hitelesség, a „magammal való összhang” kritériumának, annyira, hogy ezen az úton eljutottak az erkölcsi ítélet teljesen szubjektív fölfogásához.
Miként nyilvánvaló, ettől a folyamattól nem idegen az igazság krízise. Ha elvész az emberi értelem számára megismerhető jó egyetemes igazságának fogalma, elkerülhetetlenül megváltozik a lelkiismeret fogalma is: már nem a maga eredeti valóságában mint a személyes értelem aktusát tekintik, melynek az a feladata, hogy a jó egyetemes ismeretét alkalmazza egy meghatározott helyzetben és így egy itt és most jó cselekvést kimondó ítélet legyen; ehelyett az egyéni lelkiismeretet fölruházzák a kiváltsággal, hogy autonóm módon állapítsa meg a jó és a rossz ismertetőjegyeit, s az ebből fakadó cselekvést. Ez az elgondolás szorosan kapcsolódik az individualista etikához, mely szerint mindenki a másokétól különböző, saját igazságához igazodik. Végkövetkezményében az individualizmus az emberi természet fogalmának tagadásába torkollik. Az eddig említett fogalmakból fakadnak azok az irányzatok, melyek az erkölcsi törvény és a lelkiismeret, ill. a természet és a szabadság közötti ellentétet állítják. (VERITATIS SPLENDOR II. János Pál pápa enciklikája 32 pontja, August 6, 1993)
– A Tízparancsolat az emberi természetbe van belevésve.
Ugyanez a törvény, amelyet Isten feltárt Mózesnek, és megerősítette a Krisztus evangéliumában (Vö. Mt 5, 17-19). Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényük nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényük nem lévén, önmagoknak törvényük. (Rom 2: 14). Ily módon tehát az erkölcsi törvény amit Isten kinyilvánított a kiválasztott népnek Mózes által, az ugyanaz, amelyet Ő bevésett az emberi lény természetébe. Ezért minden ember, követi, ami a kezdetektől fogva részét képezte az Ő természetének, ismeri a kötelességét, hogy tiszteleje apját, anyját és az élet tiszteletét; tudatában van annak, hogy ne paráználkodj, ne lopj, sem hamis tanúbizonyságot ne tégy; tudja, hogy másokkal ne tegyen olyat, aminek ő sem örülne, ha vele megtennék. ”Ezzel igazolja, hogy a törvényszabta cselekedet a szívébe van írva. Erről lelkiismerete tanúskodik és önítélete, amely hol vádolja, hol menti majd azon a napon” (Róm 2, 15) (John Paul II. Angelus, June 12, 1994)
|
A Katolikus Egyház Katekizmusa |
1786 Erkölcsi döntés előtt álló lelkiismeret tud az értelemmel és az isteni törvénnyel összhangban lévő helyes ítéletet hozni, vagy ellenkezőleg, hozhat ezektől eltávolító, téves ítéletet.
A téves ítélet
1790 Az embernek mindig engedelmeskednie kell lelkiismerete biztos ítéletének. Ha tudva és akarva ellene cselekednék, önmagát ítélné el. Ám megtörténik, hogy az erkölcsi lelkiismeret a tudatlanság állapotában van, és téves ítéleteket hoz teendő vagy már végrehajtott cselekedetekről.
1791 Ez a tudatlanság gyakran beszámítható a személyi felelősségnek. Ez történik akkor, amikor “az ember nem fordít elég gondot az igaz és a jó keresésére, és a lelkiismeret a bűn megszokása következtében lassanként szinte megvakul”. [57] Ilyen esetekben a személy felelős a rosszért, amit tett.(KEK1786.1790.1791.)
|
XVI. Benedek |
XIV. Benedek
-Ha a lelkiismeret követése mindig igaz volna, akkor a náci SS-t a Mennyországban láthatnánk , ugyanis ők minden atrocitást amit elkövettek, fanatikus meggyőződéssel tettek, a lelkiismeretük szerint. (Benedict XVI, Conscience and Truth – Address of Card. Ratzinger to the American Bishops in Dallas (TX), 1991)