Ez volt a fő gondolata egy a múlt héten Ferenc pápa által tartott keresztény reménységről szóló katekézis sorozat egyik tanításának. Ez a gondolat keresztény fülekben jó érzést keltően cseng. Isten szeret, és azt akarja, hogy minden ember örökké vele legyen. Valóban ez a legnagyobb örömhír az emberiség számára. Tudjuk viszont, hogy ezt a szeretetkapcsolatot egykor az ősbűn megsebezte, és az ember bűnei miatt Istentől távolra kényszerülve találta magát, mint a Lukács evangéliumában szereplő tékozló fiú. Innen Istenhez visszatérni csak egyetlen úton lehet, a bűnbánat és a feltámadott húsvéti bárány áldozatán keresztül. Amikor ez megtörténik, az irgalmas Atya ölelő karjaiba zárja a tőle addig távol élő szeretett gyermekét, és visszaáll az a szeretetkapcsolat, amely az első emberpár és Isten közt volt a bűnbeesés előtt.

Isten nem tud meglenni nélkülünk, de ha mi vele szeretnénk lenni, ahhoz nekünk is meg kell tennünk egy nagy lépést. Meg kell vallanunk, hogy saját hibánkból kifolyólag élünk tőle távol, s csak akkor térhetünk vissza hozzá, ha az addigi tékozló életszemléletünket magunktól elvetve, életünket Isten országának a törvényeihez igazítjuk. Bővebben… →