Mikor egy szép épületet megcsodálunk, nem mindig jutunk el odáig, hogy az alapjait is szemügyre vegyük. Ma, mikor a vallási élet színterén számtalan érv és ellenérv ütközik, érdemes visszamennünk egészen az alapokig. A protestáns felekezetek tanításai azok számára, akik ebbe születtek és ebben élnek, Isten rendeléseihez, és a Szentíráshoz tökéletesen illeszkedő épületnek tűnnek, és tulajdonképpen többé-kevésbé azok is. De nézzük, hogy kire és mire épült fel e több évszázados intézmény. Luther Márton, aki a reformáció első alapkövét letette, egy római katolikus, Ágoston rendi szerzetes volt, lélekben is egészen 1517 okt 31-éig, amikor is megírta a katolikus egyházat megreformálni kívánó 95 pontját. Erre válaszként az akkor regnáló X. Leo pápa bullát adott ki, melyben felszólította Luthert, hogy vonja vissza a katolikus egyházat sértő eretnek tanításait. A lázadó Luther, jelezve, hogy tanait nem kívánja visszavonni, e bulla szövegét nyilvánosan égette el Wittenberg város főterén, ezt követően X. Leo pápa 1521. január 3-án kiközösítette őt a katolikus Egyházból. Néhány év múlva az a Bora Katalin lett a felesége, aki a lutheri tanok hatására törte meg szerzetesi örökfogadalmát, és hagyta el szerzetesrendjét. Volt tehát egy a katolikus egyházból eretnekségek terjesztése miatt kiközösített szerzetes, aki felségül vett egy örök fogadalmát megszegő másik szerzetest. Házasságuk nem szentségi házasság volt, s ez valahol alapja és kezdete is mindannak, amit ma a protestáns egyházak a házasságról vallanak.   A korabeli források azt is igazolják, hogy a protestantizmus tanainak megalkotásában felesége is igen nagy hatással volt Lutherre. Többek között tehát e két ember tanítása alapozta meg mindazt, amit ma protestantizmusnak nevezünk. A protestantizmus sok jót is tanított és tanít ma is, de ilyen alapokon nyugodva nagyon nagy esélye van arra, hogy az Isteni igazságon túl sok ember alkotta igazságot is belevigyen a tanításába. Bővebben… →