Jézus passiójának története számtalan állomásból áll, ezek közül egynél érdemes ma megállnunk, mert korunk számára igen jelentős üzenetet közvetít.
Az elmúlt időszak nagy port kevert híre, hogy mit is mondott Ferenc pápa a Francesco című dokumentumfilmben a melegekről. A részletekbe most nem mennék bele, mert bárki bármit is mondott, az a saját lelkiismeretét terheli, és ő egyedül fog számot adni szavairól az örök Bíró előtt. Ha pedig valaki egy helytelenül vagy szándékosan félreérthetően fogalmazó embert véd, vagy ment ki, ő is számot fog adni arról, ha a hamisság pártjára állt.
Függetlenül minden nyilatkozattól, azok valós vagy valótlan tartalmától, általánosságban elmondhatjuk, hogy az Egyházban ma egyre nagyobb a tolerancia a bűnnel szemben. Sokszor találkozhatunk olyan egyházi nyilatkozatokkal, melyek látszólag (s ha most csak a fent említett témánál maradunk) a meleg életállapot pártjára állnak, mintsem, hogy annak helytelenségére hívnák fel a figyelmet. A liberális Egyház az azonos neműek párkapcsolatait látszólag nem evangelizálni, hanem elfogadni és elfogadtatni készül.
Képzeljük most oda magunkat nagypénteken Pilátus pulpitusa elé. Két személy áll előttünk: Jézus a bűntelen, és Barabbás a bűnös. Pilátus megkérdezi a zsidó népet: melyiket választjátok? Melyiknek adjak szabad utat? Ők Barabbást, a bűnöst választják, s miután Pilátus megkérdezi őket, mit tegyen Jézussal, azt válaszolják: Feszítsd meg!
Ma az Egyház egy ugyanilyen választás előtt áll. Jézust, az Egyház tisztaságát és szeplőtelenségét választjuk-e, vagy a bűnös ember pártjára állunk?

Tudnunk kell, hogy mikor a bűnre igent mondunk, egyúttal Jézusra is kimondjuk feszítsd meg-et! Az Egyház ma-ugyanúgy, mint egykor Ura- azért megy a Kálváriára, mert vezetői igent mondanak a bűnre, s ezzel magát az Egyházat ítélik halálra. Aki a bűn pártjára áll, az Jézus Krisztus áldozatát és a megváltást is semmibe veszi.
Az Egyház mai részleges szakadásának nem az az oka, hogy még mindig sokan hűségesek Krisztushoz, s hogy a szentmise bemutatásában, a szentségek védelmében és a tanításban a hagyományt követik, hanem az, hogy egyre többen mondják ki a bűnre és az Egyházat megcsonkító reformokra az igent. A nyáj pedig azért tévelyeg, mert a pásztorok közül is sokan tévúton járnak.
Minden tisztességes és lelkiismeretes papnak és hívőnek szembesülnie kell ezért ma azzal a kérdéssel, hogy Jézus és Barabbás közül melyiket választja. Ez egy döntő útelágazás az életünkben. Az egyik út az, ahol látszólag már semmilyen tanítás nem vádol, s ahol senki nincs, aki a bűneink következményére emlékeztetne minket, így lelkiismeretfurdalás nélkül élhetünk bárhogyan. A másik út a Szűzanya és János útja, elkísérni és követni mesterünket az igazság útján a Kálváriára.
Katolikus Egyház! Itt az ébredés ideje! Barabbás helyett válaszd újra Krisztust!